Az I. negyedévi adatok világszerte rosszabbak a korábbi prognózisoknál, a világot jellemző piaci pánik azonban enyhült. A bizalmi indexek az EU-ban és Magyarországon továbbra is nagy pesszimizmust tükröznek, de kissé már javulnak. Miközben a magyar gazdaság teljesítménye idén 5,5 százalék körüli mértékben esik, a külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek.

Az elmúlt ötven évben a világgazdaság most negyedszer került – 1975, 1980 és 1992 után – olyan recesszióba, amely a világ fejlett  térségeit is egyszerre érinti. Az USA gazdasága az I. negyedévben 2,6 százalékkal, az EU-é 4,4 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Ez utóbbin belül két számjegyű zuhanás következett be a balti államokban, 6,9 százalékos Németországban, 6,4 százalékos Magyarországon.

Az első negyedévben az agrárium kivételével a gazdaság minden ágazatának kibocsátása csökkent. Az ipari visszaesés továbbra is a kivitel (26 százalékos) mérséklődésének következménye, de a belföldi értékesítés is 7 százalékkal esett. A járműgyártás és a kohászat termelése közel 40 százalékkal, az elektronikai cikkeké 23 százalékkal csökkent.

A nemzetgazdaság energiaigénye 8 százalékkal volt kisebb a 2008. I. negyedévinél. Az ipari termelés áprilisban márciushoz képest is 5 százalékkal esett, a készletek kiárusítása után azonban a nyár elején több cégnél elkezdenek visszaállni az ötnapos termelésre. Márciusban javult az építőipar helyzete, a kiskereskedelmi forgalom visszaesése azonban még erősödött is. Érdekes módon az üzemanyag-forgalom emelkedett, ami minden bizonnyal a gyenge forint miatt megélénkült bevásárló-turizmus bővülésének következménye. Erre utal a külföldi látogatók számának 5 százalékos emelkedése is, miközben a kereskedelmi szálláshelyek igénybevétele folyamatosan csökken.

A külkereskedelmi egyenleg már az első negyedévben jelentős, 0,6 milliárd eurós aktívumot mutat. A pénzpiaci forráshiány kikényszeríti a külső deficit mérséklését. A külső finanszírozási igény az elmúlt évek 6-8 százalékos szintjéről 2009-re 2 milliárd euróra, a GDP 2,2 százalékára csökken. Az import exportnál erőteljesebb visszaesése miatt jelentősen bővül a külkereskedelmi aktívum, a csökkenő profittermelés miatt visszaesik a jövedelemkiáramlás – bár a kamatteher emelkedik –, s 1,1 milliárd euróról mintegy 2,5 milliárdra emelkednek a nettó EU-források. A 2 milliárdos hiányt az IMF-EU hitel finanszírozza.

Az év közepétől az áfa- és jövedékiadó-emelés átmenetileg gyorsítja az inflációt. Ez az élelmiszerek esetében 2-3 százalékponttal emelheti az árindexet. A csökkenő kereslet viszont visszafogja az áremelési törekvések érvényesíthetőségét. A ruházati és tartós fogyasztási cikkek a gyengülő forint és az áfaemelés ellenére csak kismértékben drágulnak. Az élvezeti cikkek árát az áfán kívül a jövedéki adó is emeli. Az energiahordozók esetében a támogatások csökkentése és az adóváltozás drágulást okoz, kivéve a távhőt, amelynek csökken az adótartalma.

A nemzetközi energiaárak mérséklődése önmagában lehetővé tenné a gáz árának csökkentését, azonban a korábbi, a szükségesnél alacsonyabb áremelések miatt ismét törlesztendő adósság halmozódott fel a gázszolgáltatók irányába. Így az árcsökkentés későbbre halasztódik. Az állami és önkormányzati szolgáltatások (közlekedés, kommunális szolgáltatások) árában érvényesülni fog az áfaemelés. A piaci szolgáltatók viszont csak részben tudják a fogyasztókra hárítani azt. Összességében az év közepi adóemelések hatására az év végére átmenetileg 7 százalék közelébe emelkedhet a drágulás üteme, éves átlagban pedig 4,5 százalékos infláció várható.