szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Májusban a háztartások forint és euró lakáscélú új hiteleinek szerződéses értéke kismértékben emelkedett, míg a svájci frank alapúaké csökkent - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az MNB adatai szerint májusban a lakáscélú hitelek állománya 4033 milliárd forint volt, szemben az áprilisi 4077 milliárd forinttal. Ebből az 5 éven túli lakáshitel állomány májusban 3980 milliárd forintot, áprilisban 4043,5 milliárd forintot tett ki. A háztartások lakáscélú hitele forintban májusban 1476,7 milliárd, áprilisban 1480 milliárd volt. Euróban a lakáshitelek állománya májusban 118,7 milliárd forintra nőtt az áprilisi 108,8 milliárd forintról. Az egyéb devizában felvett lakáscélú hitel május végi állománya 2384,5 milliárd forintra csökkent az áprilisi 2454,8 milliárd forintról.

A szabad felhasználású forint jelzáloghiteleknél csökkent az új szerződések szezonálisan igazított értéke, míg az euró és a svájci frank alapú hitelek esetében gyakorlatilag nem változott.

A forint személyi hitelek szezonálisan igazított új szerződéses állománya emelkedett, míg az euró és svájci frank alapúak új szerződéses állománya minimális mértékben csökkent. A személyi hitelek átlagos hitelköltség mutatója nőtt.

A nem pénzügyi vállalatok új hiteleinek szezonálisan igazított szerződéses értéke összességében nőtt, elsősorban az euró alapú hitelek új szerződéses állományának növekedése miatt. Az új hitelek átlagos kamatlába az 1 millió euró összeghatár feletti euróhitelek esetében 1,5 százalékponttal alacsonyabb volt májusban az áprilisinál.

Az új betétszerződések szezonálisan igazított értéke a háztartási szegmensben nőtt, míg a vállalati szegmensben nem változott jelentősen. A háztartások euróbetéteinek átlagos kamatlába emelkedett, a vállalati euróbetéteké viszont csökkent. A háztartási és a vállalati forintbetétek átlagos kamatlába lényegében az áprilisi szinten maradt.

Májusban a háztartások által felvett forint lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója lényegében nem változott, a svájci frank hiteleké tovább csökkent és az euró hiteleké alig módosult. A lakáscélú svájci frank hitelek átlagos hitelköltség mutatója azért csökkent 2009. február óta, mert az új szerződések értéke lecsökkent és így a kiemelt ügyfeleknek nyújtott kedvezőbb kamatozású hitelek aránya jelentősen megnőtt az új szerződéseken belül, másrészt egyéb összetétel-változások is bekövetkeztek. Emellett májusban egyes jelentősebb piaci szereplőnél előfordult a kamatláb, vagy az egyéb díjak csökkentése is.

Nem változott a forint és az euró szabadfelhasználású jelzáloghitelek hitelköltség mutatója, míg a svájci frank hiteleké emelkedett. A személyi hiteleknél a hitelköltség mutató mindhárom devizanem - forint, euró, svájci frank - esetében emelkedett. A forint áruhitelek költsége kismértékben emelkedett, míg a svájci frank gépjárműhiteleké kismértékben csökkent.

A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos kamatlábai az 1 millió euró érték alatti forinthiteleknél enyhén emelkedtek, míg az 1 millió euró érték feletti forinthitelek esetében emelkedtek és az euróhiteleknél 1,5 százalékponttal csökkentek.

Betéti oldalon a háztartások forintbetéteinek átlagos kamatlába nem változott, míg az euróbetéteké tovább emelkedett. A nem pénzügyi vállalatok forintbetéteinek átlagos kamatlába az áprilisi szinten maradt, az euróbetéteké csökkent. Májusban újonnan elhelyezett betétek szezonálisan igazított értéke a háztartások esetében jelentősen növekedett, míg a nem pénzügyi vállalatoknál a forint betétszerződéseké csökkent és az euró betétszerződéseké nőtt.

* * * Milliókat lehet spórolni a legolcsóbb lakáshitel kiválasztásával!

A lakásvásárlás előtt állóknak sokszor hitelre is szükségük van céljuk megvalósításához. A jelenlegi gazdasági környezetben még fontosabb megtalálni a legolcsóbb ajánlatot, amivel akár milliók is megtakaríthatók. Ehhez érdemes a Bankmonitor lakáshitel kalkulátorát használni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

ÁSZ: az MNB vesztesége 5,5 milliárd volt 2008-ban

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2008-ban mérleg szerint 5,5 milliárd veszteséget könyvelt el, amelyre az eredménytartalék biztosít fedezetet - olvasható abban az összefoglalóban, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hétfőn juttatott el az MTI-hez.

Vélemény

Róna Péter: A devizahitelek összeroppanthatják a gazdaságot

A megszorításokra épülő magyar gazdaságpolitika téves elemzés gyümölcse - fejtette ki Róna Péter közgazdász, aki szerint róka fogta csuka módjára a hatalmas devizahitel-állomány miatt kell erősen tartani a forintot, ami viszont hamvában fojtja meg a gazdaság élénkítésére tett erőfeszítéseket. A devizahitel-állományt kell forintra konvertálni - javasolja Róna Péter, aki korábban a Schröder Bankház vezérigazgatója volt, 2001 óta az ELTE Nemzetközi Jogi tanszékén oktat, cikkeket és tanulmányokat publikál.