Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az MNB adatai szerint májusban a lakáscélú hitelek állománya 4033 milliárd forint volt, szemben az áprilisi 4077 milliárd forinttal. Ebből az 5 éven túli lakáshitel állomány májusban 3980 milliárd forintot, áprilisban 4043,5 milliárd forintot tett ki. A háztartások lakáscélú hitele forintban májusban 1476,7 milliárd, áprilisban 1480 milliárd volt. Euróban a lakáshitelek állománya májusban 118,7 milliárd forintra nőtt az áprilisi 108,8 milliárd forintról. Az egyéb devizában felvett lakáscélú hitel május végi állománya 2384,5 milliárd forintra csökkent az áprilisi 2454,8 milliárd forintról.
A szabad felhasználású forint jelzáloghiteleknél csökkent az új szerződések szezonálisan igazított értéke, míg az euró és a svájci frank alapú hitelek esetében gyakorlatilag nem változott.
A forint személyi hitelek szezonálisan igazított új szerződéses állománya emelkedett, míg az euró és svájci frank alapúak új szerződéses állománya minimális mértékben csökkent. A személyi hitelek átlagos hitelköltség mutatója nőtt.
A nem pénzügyi vállalatok új hiteleinek szezonálisan igazított szerződéses értéke összességében nőtt, elsősorban az euró alapú hitelek új szerződéses állományának növekedése miatt. Az új hitelek átlagos kamatlába az 1 millió euró összeghatár feletti euróhitelek esetében 1,5 százalékponttal alacsonyabb volt májusban az áprilisinál.
Az új betétszerződések szezonálisan igazított értéke a háztartási szegmensben nőtt, míg a vállalati szegmensben nem változott jelentősen. A háztartások euróbetéteinek átlagos kamatlába emelkedett, a vállalati euróbetéteké viszont csökkent. A háztartási és a vállalati forintbetétek átlagos kamatlába lényegében az áprilisi szinten maradt.
Májusban a háztartások által felvett forint lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója lényegében nem változott, a svájci frank hiteleké tovább csökkent és az euró hiteleké alig módosult. A lakáscélú svájci frank hitelek átlagos hitelköltség mutatója azért csökkent 2009. február óta, mert az új szerződések értéke lecsökkent és így a kiemelt ügyfeleknek nyújtott kedvezőbb kamatozású hitelek aránya jelentősen megnőtt az új szerződéseken belül, másrészt egyéb összetétel-változások is bekövetkeztek. Emellett májusban egyes jelentősebb piaci szereplőnél előfordult a kamatláb, vagy az egyéb díjak csökkentése is.
Nem változott a forint és az euró szabadfelhasználású jelzáloghitelek hitelköltség mutatója, míg a svájci frank hiteleké emelkedett. A személyi hiteleknél a hitelköltség mutató mindhárom devizanem - forint, euró, svájci frank - esetében emelkedett. A forint áruhitelek költsége kismértékben emelkedett, míg a svájci frank gépjárműhiteleké kismértékben csökkent.
A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos kamatlábai az 1 millió euró érték alatti forinthiteleknél enyhén emelkedtek, míg az 1 millió euró érték feletti forinthitelek esetében emelkedtek és az euróhiteleknél 1,5 százalékponttal csökkentek.
Betéti oldalon a háztartások forintbetéteinek átlagos kamatlába nem változott, míg az euróbetéteké tovább emelkedett. A nem pénzügyi vállalatok forintbetéteinek átlagos kamatlába az áprilisi szinten maradt, az euróbetéteké csökkent. Májusban újonnan elhelyezett betétek szezonálisan igazított értéke a háztartások esetében jelentősen növekedett, míg a nem pénzügyi vállalatoknál a forint betétszerződéseké csökkent és az euró betétszerződéseké nőtt.
A szabad felhasználású forint jelzáloghiteleknél csökkent az új szerződések szezonálisan igazított értéke, míg az euró és a svájci frank alapú hitelek esetében gyakorlatilag nem változott.
A forint személyi hitelek szezonálisan igazított új szerződéses állománya emelkedett, míg az euró és svájci frank alapúak új szerződéses állománya minimális mértékben csökkent. A személyi hitelek átlagos hitelköltség mutatója nőtt.
A nem pénzügyi vállalatok új hiteleinek szezonálisan igazított szerződéses értéke összességében nőtt, elsősorban az euró alapú hitelek új szerződéses állományának növekedése miatt. Az új hitelek átlagos kamatlába az 1 millió euró összeghatár feletti euróhitelek esetében 1,5 százalékponttal alacsonyabb volt májusban az áprilisinál.
Az új betétszerződések szezonálisan igazított értéke a háztartási szegmensben nőtt, míg a vállalati szegmensben nem változott jelentősen. A háztartások euróbetéteinek átlagos kamatlába emelkedett, a vállalati euróbetéteké viszont csökkent. A háztartási és a vállalati forintbetétek átlagos kamatlába lényegében az áprilisi szinten maradt.
Májusban a háztartások által felvett forint lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója lényegében nem változott, a svájci frank hiteleké tovább csökkent és az euró hiteleké alig módosult. A lakáscélú svájci frank hitelek átlagos hitelköltség mutatója azért csökkent 2009. február óta, mert az új szerződések értéke lecsökkent és így a kiemelt ügyfeleknek nyújtott kedvezőbb kamatozású hitelek aránya jelentősen megnőtt az új szerződéseken belül, másrészt egyéb összetétel-változások is bekövetkeztek. Emellett májusban egyes jelentősebb piaci szereplőnél előfordult a kamatláb, vagy az egyéb díjak csökkentése is.
Nem változott a forint és az euró szabadfelhasználású jelzáloghitelek hitelköltség mutatója, míg a svájci frank hiteleké emelkedett. A személyi hiteleknél a hitelköltség mutató mindhárom devizanem - forint, euró, svájci frank - esetében emelkedett. A forint áruhitelek költsége kismértékben emelkedett, míg a svájci frank gépjárműhiteleké kismértékben csökkent.
A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos kamatlábai az 1 millió euró érték alatti forinthiteleknél enyhén emelkedtek, míg az 1 millió euró érték feletti forinthitelek esetében emelkedtek és az euróhiteleknél 1,5 százalékponttal csökkentek.
Betéti oldalon a háztartások forintbetéteinek átlagos kamatlába nem változott, míg az euróbetéteké tovább emelkedett. A nem pénzügyi vállalatok forintbetéteinek átlagos kamatlába az áprilisi szinten maradt, az euróbetéteké csökkent. Májusban újonnan elhelyezett betétek szezonálisan igazított értéke a háztartások esetében jelentősen növekedett, míg a nem pénzügyi vállalatoknál a forint betétszerződéseké csökkent és az euró betétszerződéseké nőtt.
