szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Májusban a háztartások forint és euró lakáscélú új hiteleinek szerződéses értéke kismértékben emelkedett, míg a svájci frank alapúaké csökkent - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az MNB adatai szerint májusban a lakáscélú hitelek állománya 4033 milliárd forint volt, szemben az áprilisi 4077 milliárd forinttal. Ebből az 5 éven túli lakáshitel állomány májusban 3980 milliárd forintot, áprilisban 4043,5 milliárd forintot tett ki. A háztartások lakáscélú hitele forintban májusban 1476,7 milliárd, áprilisban 1480 milliárd volt. Euróban a lakáshitelek állománya májusban 118,7 milliárd forintra nőtt az áprilisi 108,8 milliárd forintról. Az egyéb devizában felvett lakáscélú hitel május végi állománya 2384,5 milliárd forintra csökkent az áprilisi 2454,8 milliárd forintról.

A szabad felhasználású forint jelzáloghiteleknél csökkent az új szerződések szezonálisan igazított értéke, míg az euró és a svájci frank alapú hitelek esetében gyakorlatilag nem változott.

A forint személyi hitelek szezonálisan igazított új szerződéses állománya emelkedett, míg az euró és svájci frank alapúak új szerződéses állománya minimális mértékben csökkent. A személyi hitelek átlagos hitelköltség mutatója nőtt.

A nem pénzügyi vállalatok új hiteleinek szezonálisan igazított szerződéses értéke összességében nőtt, elsősorban az euró alapú hitelek új szerződéses állományának növekedése miatt. Az új hitelek átlagos kamatlába az 1 millió euró összeghatár feletti euróhitelek esetében 1,5 százalékponttal alacsonyabb volt májusban az áprilisinál.

Az új betétszerződések szezonálisan igazított értéke a háztartási szegmensben nőtt, míg a vállalati szegmensben nem változott jelentősen. A háztartások euróbetéteinek átlagos kamatlába emelkedett, a vállalati euróbetéteké viszont csökkent. A háztartási és a vállalati forintbetétek átlagos kamatlába lényegében az áprilisi szinten maradt.

Májusban a háztartások által felvett forint lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója lényegében nem változott, a svájci frank hiteleké tovább csökkent és az euró hiteleké alig módosult. A lakáscélú svájci frank hitelek átlagos hitelköltség mutatója azért csökkent 2009. február óta, mert az új szerződések értéke lecsökkent és így a kiemelt ügyfeleknek nyújtott kedvezőbb kamatozású hitelek aránya jelentősen megnőtt az új szerződéseken belül, másrészt egyéb összetétel-változások is bekövetkeztek. Emellett májusban egyes jelentősebb piaci szereplőnél előfordult a kamatláb, vagy az egyéb díjak csökkentése is.

Nem változott a forint és az euró szabadfelhasználású jelzáloghitelek hitelköltség mutatója, míg a svájci frank hiteleké emelkedett. A személyi hiteleknél a hitelköltség mutató mindhárom devizanem - forint, euró, svájci frank - esetében emelkedett. A forint áruhitelek költsége kismértékben emelkedett, míg a svájci frank gépjárműhiteleké kismértékben csökkent.

A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos kamatlábai az 1 millió euró érték alatti forinthiteleknél enyhén emelkedtek, míg az 1 millió euró érték feletti forinthitelek esetében emelkedtek és az euróhiteleknél 1,5 százalékponttal csökkentek.

Betéti oldalon a háztartások forintbetéteinek átlagos kamatlába nem változott, míg az euróbetéteké tovább emelkedett. A nem pénzügyi vállalatok forintbetéteinek átlagos kamatlába az áprilisi szinten maradt, az euróbetéteké csökkent. Májusban újonnan elhelyezett betétek szezonálisan igazított értéke a háztartások esetében jelentősen növekedett, míg a nem pénzügyi vállalatoknál a forint betétszerződéseké csökkent és az euró betétszerződéseké nőtt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Gazdaság

ÁSZ: az MNB vesztesége 5,5 milliárd volt 2008-ban

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2008-ban mérleg szerint 5,5 milliárd veszteséget könyvelt el, amelyre az eredménytartalék biztosít fedezetet - olvasható abban az összefoglalóban, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hétfőn juttatott el az MTI-hez.

Vélemény

Róna Péter: A devizahitelek összeroppanthatják a gazdaságot

A megszorításokra épülő magyar gazdaságpolitika téves elemzés gyümölcse - fejtette ki Róna Péter közgazdász, aki szerint róka fogta csuka módjára a hatalmas devizahitel-állomány miatt kell erősen tartani a forintot, ami viszont hamvában fojtja meg a gazdaság élénkítésére tett erőfeszítéseket. A devizahitel-állományt kell forintra konvertálni - javasolja Róna Péter, aki korábban a Schröder Bankház vezérigazgatója volt, 2001 óta az ELTE Nemzetközi Jogi tanszékén oktat, cikkeket és tanulmányokat publikál.