Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A mértékadó párizsi újság Mosonmagyaróváron készült riportja szerint Pozsonytól alig félóra kocsizásra a Tesco kifejezetten a "szláv szomszédok" fogadására rendezkedett be: szlovák nyelvű reklámok várják őket és az eladók is beszélnek szlovákul.
A riportban megszólaltatott szlovák tanítónő egy pozsonyi lakótelepről jár át havonta kétszer Mosonmagyaróvárra bevásárolni, ahol 20-30 százalékkal olcsóbban kap meg mindent, mint a szlovákiai boltokban. A Le Monde szerint a Szlovákia más határvidékein élők hasonló dolgot tapasztalnak, amikor Lengyelországban, illetve Csehországban vásárolnak be.
Amióta Szlovákiában januárban az euró lett a hivatalos fizetőeszköz, a forint 14, a lengyel zloty 25, a cseh korona 10 százalékot vesztett értékéből az európai közös valutához képest. Mivel a szlovákok a szomszédos országokban vásárolják meg az alapélelmiszerek mellett az elektromos eszközöket és a gépjárműveket is, az országban a kereskedelem áprilisban 9,2 százalékkal esett vissza. Eközben Magyarországon, amelyet jobban sújtott a gazdasági válság, csak 4,1, a krízistől jobban megkímélt Csehországban pedig alig 3 százalékos volt a visszaesés - hangsúlyozza a lap.
A Mercier pénzügyi tanácsadó iroda felmérése szerint - amelyet a világ 143 fővárosának életszínvonaláról készítettek - Bécset leszámítva Pozsony minden szomszédjánál drágább lett. Prága a korábbi 29-ről a 70., Budapest pedig a 61-ről a 108. helyre süllyedt. A szlovák főváros az euró bevezetése óta a 45-ről a 30-ra helyre lépett előre - idézte a felmérést a Le Monde.
Az elmúlt évek 6-9 százalékos gazdasági növekedése után az első negyedévben 5,6 százalékos visszaesést mutatott Szlovákia. A kedvezőtlen kereskedelmi adatok elemzésére a szlovák kormány külön tanulmányt készíttetett az euró szerepéről az év eleje óta robbanásszerűen megnövekedett bevásárló-turizmusban: a kereskedelem és az export, valamint az áfa-bevételek visszaesése ugyanis erősen aggasztja a Robert Fico vezette kormányt - mutatott rá a Le Monde.
A lap által megkérdezett szlovák vezető elemező, Kamil Janacek szerint belpolitikai okokból és nemzeti büszkeségből túlértékelték a szlovák korona átváltási árfolyamát az euróhoz képest, s míg a növekedés idején ez az arány előnyösnek bizonyult, jelenleg ez bénítja a szlovák gazdaságot, amely túl drága lett a környező országokhoz képest - írta a Le Monde.
