szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A kettős könyvvezetést folytató vállalkozások 2629,6 milliárd forint adózás előtti nyereséget értek el 2008-ban, alig több mint felét az előző évinek az APEH társasági adóbevallásokból készített gyorsjelentése szerint.

Mogyorósiné Gábor Hajnalka elnökhelyettes az adóhatóság szerdai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a vállalkozások a gazdasági válság hatásait költségracionalizálással próbálták kivédeni, de az üzemi eredmény jelentős, 39,1 százalékos növekedése sem tudta ellensúlyozni a pénzügyi és rendkívüli eredmény jelentős, több mint 3328 milliárd forintos csökkenését.

Miközben minden vállalati kategóriában csökkent az adózás előtti nyereség, nagyon jelentősen növekedett a veszteség tömege. A legnagyobb - csaknem négyszeres - mértékű veszteségnövekedés a nagyvállalatoknál volt, míg a mikro- és középvállalkozásoknál a duplájára nőtt a veszteség. A kisvállalkozásoknál pedig mintegy 30 százalékkal emelkedett a veszteség az előző évihez képest.

Az APEH elemzése a 343 863 kettős könyvvezetést alkalmazó üzleti vállalkozás adatain alapul.

Az elnökhelyettes elmondta: továbbra is a mikrovállalkozások teszik ki a vállalkozások közel 89 százalékát, s csak ezek darabszáma nőtt, ezen belül is csak a 4 főnél kevesebbet foglalkoztatóké. A többi cég száma csökkent. A legjobban, 16,1 százalékkal a nagyvállalkozásoké esett vissza.

A társas gazdálkodók üzemi, üzleti tevékenységből származó összes bevétele tavaly 74 256,8 milliárd forint volt, 8,8 százalékkal több mint az előző évben.

A nettó árbevétel 58 százalékát az összes vállalkozás 2,2 százalékát reprezentáló nagyvállalkozások realizálták, árbevételük 15 százalékkal bővült, több mint 5 százalékponttal a 9,4 százalékos nemzetgazdasági átlag felett. A kisvállalkozások nettó árbevétele több mint 5, a közepeseké több mint 3 százalékkal bővült, s a nemzetgazdasági árbevétel közel 29 százaléka keletkezett náluk. A mikrovállalkozások részesedése az árbevételből továbbra is 13 százalék.

A belföldi értékesítésből származó bevétel 51.413,4 milliárd forint volt, 9,8 százalékkal bővült, s a nettó árbevétel több mint 73 százalékára rúgott. Az exportból származó bevétel 8,4 százalékkal, 18 840,6 milliárd forintra nőtt. Az APEH közlése szerint először fordult elő - nyilvánvalóan a gazdasági válság következményeként -, hogy a belföldi értékesítés jobban nőtt.

A költségek és ráfordítások tavaly 70 784 milliárd forintot tettek ki, ami a bevételek növekedési ütemétől 1,4 százalékponttal elmaradva, 7,4 százalékos emelkedést mutat az előző évhez képest. A legnagyobb részarányt, 84,4 százalékot továbbra is az anyagjellegű ráfordítások tették ki.

A költségtakarékosságnak köszönhetően 3472,6 milliárd forint - az előző évinél 39,1 százalékkal magasabb - üzemi eredmény képződött, 5.034,1 milliárd forint nyereség és 1561,5 milliárd forint veszteség eredőjeként.

A pénzügyi eredmény azonban drasztikusan visszaesett: az adózók 802,8 milliárd forint veszteséget mutattak ki az előző évi 1.866 milliárd forint nyereség után. A kapott és adott kamatok és kamatjellegű bevételek és ráfordítások egyenlege például mínusz 1038,2 milliárd forint volt. A pénzügyi műveletek negatív eredménye a bevallások alapján nem a pénzügyi szektorban, hanem a termelő szférában mutatható ki.

A pénzügyi és a rendkívüli eredmény jelentős csökkenését az üzemi eredmény növekedése nem tudta ellensúlyozni, így a vállalkozások tavaly az előző évi adózás előtti nyereség - 2629,6 milliárd forint - alig több mint felét érték el. A pénzügyi vállalkozások eredménye közel 13 százalékkal esett vissza, a pénzügyi tevékenység nélküli ágazatoknál a csökkenés meghaladja az 57 százalékot.

A nyereséges vállalkozások száma tavaly 5,5 százalékkal csökkent, míg a veszteséges és nulla eredményt kimutatóké több mint 13 százalékkal nőtt. A nyereséges cégek adózás előtti eredménye közel 16 százalékkal kevesebb volt, mint 2007-ben, míg a veszteségeseké vagy nulla eredményt vallóké több mint duplájára növekedett.

A jövedelem-nyereség minimum szabályt az adózók 17 százalékának, 58 ezer adózónak nem kellett alkalmaznia, míg 50 százalékuk, közel 172 ezer adózó megfelelő gazdasági mutatói miatt nem alkalmazta. A korábbi 31 százalékkal szemben azonban tavaly már az összes beérkezett adóbevallás 32 százalékában a jövedelem-nyereség minimum alapján kellett az adóalapot meghatározni, így az adóalap 87,2 milliárd forint lett az eredetileg bevallott 626,3 milliárd forint veszteséggel szemben. Az adózók alig több mint 1 százaléka döntött úgy, hogy vállalja a nyilatkozattételt, és adóalapját a főszabály szerint állapítja meg, ami 1194,1 milliárd forint veszteséget jelentett.

Az adókedvezmények, az adómentesség és a visszatartott adó figyelembevételével 373,4 milliárd forint társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett. Különadót 187 ezer vállalkozás számolt el 134 milliárd forint értékben. Mindkét adó nagy részét továbbra is a nagyvállalkozások fizetik be a központi költségvetésbe.

A társaságok átlagos adóterhelése a 2007. évi 13,01-ről 13,34 százalékra emelkedett.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!