EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A KSH pénteki közlése szerint a fogyasztói árak 0,3 százalékkal csökkentek augusztusban az előző hónapról, és 5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A nagy londoni befektetési és gazdaságelemző házak prognózisainak átlaga 5,71 százalék volt, de az átlagon belül akadt 6,1 százalékos előrejelzés is.
A pénteki inflációsadat ismertetése után Neil Shearing, a Capital Economics nevű vezető londoni gazdaságelemző csoport feltörekvő piaci közgazdásza azt mondta: most már egyértelmű, hogy a vállalatok a júliusi áfaemelés legalább egy részét lenyelték saját profitrésük kárára, tekintettel a magyar gazdaságra jellemző igen gyenge végfogyasztói szintű keresletre.
Shearing a jövő év végéig 5 százalékra süllyedő jegybanki kamatot valószínűsített, de hozzátette: folyamatos, ám meglehetősen lassú enyhítési ciklust vár, mert „útközben adódhatnak problémák, (...) piaci kilengések”.
A Capital Economics szakértője szerint a magyar vállalatok a gyenge kereslet miatt elvesztették árérvényesítő képességük jelentős részét. Ezt jelezte már az is, hogy a forint korábbi gyengülése sem szivárgott át teljes mértékben a fogyasztói árakba, mert az importőrök inkább nem hárították tovább az árfolyamveszteségből eredő többletköltségeket.
Michal Dybula, a BNP Paribas bankcsoport közép-európai közgazdásza az inflációs adatokat kommentálva azt mondta: a 10 százalékos negatív kibocsátási rés miatt „hatalmas deflációs nyomás érvényesül” a gazdaságban. Dybula szerint az áfaemelés „egy hónapig hatott” a havi összevetésben számolt inflációs ütemre. Mivel ez a hatás most már elenyészőben van, és máshonnan sem érzékelhető áremelő nyomás, a magyarországi infláció valószínűleg a várakozások alatt marad az év hátralévő részében és 2010 elején. Amikor pedig az áfamódosítás hatása teljesen eltűnik, onnantól „nagyon meredek dezinflációs, sőt deflációs irány várható” – tette hozzá.
A BNP Paribas térségi elemzője szerint a teljes kosárra számolt infláció várhatóan a pozitív tartományban marad, de maginflációs szinten, éves összevetésben fél százalékos mínuszok is lehetnek 2011 elejére. A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető – vagyis fenntartható – hosszú távra számított GDP-növekedési potenciál és a tényleges GDP-növekedés különbségét méri negatív vagy pozitív irányban. A pozitív kibocsátási rést az elemzők általában inflációveszélyesnek tartják, a negatív kibocsátási rés kialakulása azonban erőteljes dezinflációs tényező, sőt deflációs kockázatot is jelenthet. Londoni elemzői számítások szerint a magyar gazdaságban a recesszió miatt jelenleg 8-10 százalékos negatív kibocsátási rés érvényesül.
A várható magyarországi jegybanki kamatpályáról a BNP Paribas közép-európai elemzője pénteken úgy fogalmazott, hogy a nagy forinteladási hullámok kockázata valószínűleg szűnőben van, a külső fizetési mérleghelyzet is „nagyon gyorsan javul”, és mindez lehetővé teszi az agresszívabb jegybanki enyhítési politikát. Dybula szerint „egyértelműen 7 százalék alá tart” az idei év végére a Magyar Nemzeti Bank alapkamata. A BNP Paribas előrejelzése jelenleg 2010 végére 5 százalékos MNB-kamat, de az elemző szerint erre a prognózisra is lefelé ható kockázatok érvényesülnek.
Tekintélyes bankházak, radikális előrejelzések (Oldaltörés)
A JP Morgan bankcsoport londoni elemzői pénteken, az inflációs adatsor ismertetése után az eddigi 7 százalékról 6,50 százalékra módosították az idei év végi magyarországi kamatszintre adott előrejelzésüket, és jövőre 6 százalékos MNB-kamatot várnak. Megjegyezték ugyanakkor, hogy 6 százalék alatti kamatszintnek már negatív átgyűrűző hatása lehet a forintra a kockázatvállalási hajlam gyengülése esetén.
Ez a cég is arra a következtetésre jutott, hogy a magyar kiskereskedelem a júliusi áfaemelésnek csak egy részét hárította tovább a fogyasztókra a gyenge végfogyasztói kereslet miatt. A ház szerint a júliusi, szintén meglepően alacsony inflációs adatok utáni újabb meglepetés az év hátralévő részére a vártnál alacsonyabb inflációt valószínűsít. A JP Morgan londoni elemzői most azzal számolnak, hogy az éves összevetésű idei év végi infláció 6 százalék alatt maradhat – a cég eddig 6,2 százalékot várt –, és az egész éves átlagos infláció valószínűleg 4,3 százalék lesz a bank korábbi előrejelzésében szereplő 4,5 százalék helyett. A JP Morgan prognózisa változatlanul az, hogy az éves inflációs ütem 2010 második felében az MNB 3 százalékos célszintje alá süllyed.
A Wood & Co. nevű, Kelet-Közép-Európára szakosodott befektetési társaság pénteki elemzése szerint a két legutóbbi inflációs adatsor megerősíti, hogy a recesszió egyre egyértelműbb deflációs hatást gyakorol, ami erősíti a gyors monetáris enyhítés mellett szóló érveket. A cég szerint „nagyon valószínű” egy fél százalékpontos kamatcsökkentés ebben a hónapban – sőt valamennyi esélye egy 0,75 százalékpontos enyhítésnek is van –, és a ház októberre is vár egy további fél százalékpontos csökkentést. A Wood & Co. elemzői jövőre 5 százalékos magyarországi jegybanki kamatmélypontot is elképzelhetőnek tartanak.
A Cityben van még agresszívabb előrejelzés is: a Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni elemzői szerint az MNB-alapkamat 2010 végéig 3,50-5,50 százalék közé csökken.
