A kormány óvatos előrejelzése alapján legkorábban 2010 második felében fordulhat növekedő pályára a gazdaság, ugyanakkor az év egészében még 0,9 százalékos GDP visszaesés várható elsősorban a 2009-ben meghozott fiskális kiigazító intézkedések lakossági fogyasztásra gyakorolt hatása miatt – fejtette ki a tárcavezető. Szerinte az inláció az év második felére várhatóan 2-3 százalékra süllyed, ugyanakkor a kormány éves szinten még 4,1 százalékos inflációra számít.

A pénzügyminiszter prognózisa alapján a magyar államadósság a jövő év elején érheti el a csúcsát, a hiány a gazdasági teljesítmény 0,9 százalékos csökkenése miatt a GDP bruttó 79,2 százaléka lehet 2010-ben. Oszkó Péter megjegyezte: az ország kinnlevősége még így is az Európai Unió 27 tagországának 79,4 százalékos átlaga alatt marad jövőre. Kizárólag konzervatív előrejelzések alapján lehet felelősségteljes költségvetést készíteni. A kormány ezért 79 milliárd forintos stabilitási tartalékot, 57,3 milliárd forintos általános tartalékot, valamint 50 milliárd forintos kamatkockázati tartalékot hozna létre a jövő évi költségvetésben.

A 2010-es költségvetés kiadáscsökkentési tervei a 2009-es előirányzatokhoz képest (milliárd Ft)

* lakossági energiatámogatás nélkül

Oszkó Péter úgy látja, komoly gazdaságfehérítő hatása lehet annak, hogy Magyarország a válság idején 700 milliárd forintos teherátcsoportosítást tervez a munkát terhelő adókról a fogyasztást és vagyont terhelő elvonások irányába.

A kabinet a válság elhúzódó hatásai miatt ugyanakkor még jövőre sem számol a foglalkoztatás bővülésével, a vállalkozások ugyanis várhatóan csak az új megrendelések beérkezése után kezdik ismét növelni dolgozóik számát. A közszférában ezzel együtt jövőre is az elmúlt hónapokban tapasztalt munkahelyteremtés maradhat a legfontosabb feladat az Út a munkához program folytatása, illetve a közszolgálati létszámstop megtartása mellett – mutatott rá Oszkó Péter.

A pénzügyminiszter szerint a költségvetésben található megszorítások nem fűnyíróelv szerűek, hiszen abban komoly gazdaság- és társadalompolitikai prioritások érvényesülnek, amit a közbiztonság növelését célzó lépések 22 milliárd forinttal nagyobb támogatása is mutat. A gazdasági válság hatására ugyanakkor 2009-2010-ben 7,5 százalékkal csökken a GDP, aminek következtében a központi költségvetésnek jelentős bevételkieséssel kell szembenéznie.

A kormány saját magán hajtja végre a legnagyobb arányú, éppen ezért mintegy 7 százalékos, 150 milliárd forintos megtakarítást a jövő évi költségvetésben. A kabinet 2010-ben 400 milliárd forinttal kevesebb bevétellel számol a gazdaság mintegy 1 százalékos visszaesése miatt. A jövő évi büdzsé ezért az önkormányzatok számára – a központi költségvetési szervek megtakarításánál kisebb –, 6,7 százalékos spórolást ír elő, ami legfeljebb 120 milliárd forintos elvonással jár – hangsúlyozta Oszkó.

A miniszter egyértelmű elvárásnak tartja a közösségi közlekedés hatékonyabb, illetve magasabb színvonalú működésének garantálását is, ami 2010-ben 40 milliárd forintos megtakarítást tesz szükségessé az ágazatban. Bejelentette, hogy jövőre megszűnnek azon hazai fejlesztési források, amelyek céljai uniós forrásból is megvalósulhatnak. A költségvetési tervezet ugyanakkor garantálja az uniós pénzek teljes egészében történő felhasználását, ami így 900 milliárd forintos nagyságrendben ad pályázati forrást a magyar vállalkozások számára.

Oszkó Péter elmondta, hogy a társadalombiztosítási alapok közül a legnagyobb kiadási előirányzatot a nyugellátási kiadások adják jövőre, az ezekre fordított összeg 2902,5 milliárd forintra rúg. A 2010-re tervezett előirányzat tartalmazza a januári, 4,1 százalékos inflációval megegyező mértékű nyugdíjemelést, valamint a 2-4 százalékos nyugdíjkorrekciót is. Gyógyító-megelőző ellátásokra 719,6 milliárd forint jut 2010-ben, ami mintegy 5,1 milliárd forinttal több a megelőző év várható kiadásánál. A gyógyszertámogatásra fordítható kiadások tervezett összege 345,4 milliárd forint, ami minimálisan szintén több a 2009. évinél – mondta el a pénzügyminiszter.

A parlament előtt fekvő 2010-es költségvetési tervezetben 15 693,9 milliárd forint bevétel és 16 754,3 milliárd forint kiadás szerepel. Így a tervezett hiány eredményszemléletben a GDP 3,8 százaléka lesz, összesen 1060,3 milliárd forint. A költségvetés elsődleges, vagyis az államadósságra fordított kiadásokkal korrigált többlete pedig 197,4 milliárd forint, a GDP 0,8 százaléka lesz.

Az egyetlen terület az egészségügy, amelyre az inflációval korrigálva is több pénz jut, mint az idén. A rendvédelem és közbiztonság két százalékkal kap többet, azaz reálértékben itt már csökkenést terveztek. Csaknem 156 milliárd forintot takarítanak meg a társadalombiztosításon és a szociális ellátáson, az oktatás pedig durván 130 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat. A lakossági energia támogatására 55 milliárd forinttal csökken, a lakástámogatás pedig 48 milliárddal, a nyugdíjakra sem jut annyit, a tervezők ollója 80 milliárdot nyesett le.

Az állami kiadások változása, 2009-2010

Forrás: Pénzügyminisztérium

A környezetvédelem közel 85 milliárddal kurtább büdzsét kap, ahogy a mezőgazdaság, bányászat, ipar és energetika pénzeit is leszállították. A közlekedési büdzsé 40 milliárdos visszafogásával is alaposan beletapostak a fékbe.

Az önkormányzatok is kénytelenek lesznek a tervezet szerint sokkal kevesebbel beérni: 120 milliárd forintot vonnak el tőlük, amit mérsékel, hogy a járulékcsökkentés miatt bérköltségek alacsonyabbak lesznek, de a mínusz így is eléri a nettó 85 milliárdot. A helyi önkormányzatok 2010-ben hitelforrások nélkül több mint 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, a központi költségvetés ebből csaknem 1130 milliárd nyújt, ami 4,7 százalékkal kevesebb az ideinél.

A munkahelyteremtésre jövőre az „Út a munkához” program keretében a kormány 13 milliárd forinttal több pénzt különített el az ideinél. A program folytatása elsősorban az önkormányzatok közfoglalkoztatásának hatékonyabbá tételét célozza meg, és az érdemi munkavégzést kívánja ösztönözni.

Jövőre közel 400 milliárd forinttal kevesebb bevételt várnak a büdzsébe. Az áfa-bevételt 2331,9 milliárd forintra tervezték, ami a GDP majd 9 százalékát teszi ki.

A társasági adó átalakítása után 168 milliárd forint többlettel, összesen 609 milliárdos bevétellel számol a tervezet. Annak ellenére, hogy válság van az idei előirányzatnál közel 13 százalékkal nagyobb bevételt várnak a társaságoktól. A bankok különadója jövőre nem változik nominálisan, 13 milliárdra számítanak tőlük. Az energiaellátók az ideinél 10 milliárddal kevesebbet 20 milliárdot fizetnek majd be. Az eva emeléséből 18 százalékkal több bevételre, összesen 182,6 milliárd forintra számít a tervezet.

A személyi jövedelemadóból viszont közel 10 százalékkal kevesebb, 1881,1 milliárd forint bevétele lesz a költségvetésnek. Ez elsősorban az adótábla és az adókulcsok módosítása miatt következik be, hiszen eközben a nemzetgazdasági szintű bér- és keresettömeg jövőre 1,4 százalékkal emelkedik.

Az úgynevezett vagyonadóból, amely az egyes nagy értékű vagyontárgyakat (ingatlanokat, többedik lakást, vízi- és légi járműveket) terheli, 50 milliárd forintot várnak. De ez a tétel még elbukhat az alkotmánybírósági kontrollon.