A dokumentum szerint a központi büdzsé 2010-ben - több részletben - összesen 17,4 milliárd forint vissza nem térítendő többletet biztosít a főváros útján a BKV működéséhez a fogyasztói árkiegészítésen és a normatív támogatáson túl. Ezen felül a kormány ötmilliárd forintnyi hitelgaranciát vállal.

Az aláírás után Bajnai Gordon úgy vélekedett, legalább három oka van, hogy a kormánynak most, karácsony előtt is foglalkoznia kell a BKV dolgaival. Az egyik, hogy legyen működőképes, európai színvonalú tömegközlekedés Budapesten; a másik ok a közpénzek felhasználásának átláthatósága; a harmadik pedig a gazdálkodás eredményessége, vagyis az, hogy "ne egy feneketlen vagy lyukas zsákba töltsük az adófizetői pénzeket" - sorolta.

A kormányfő ugyanakkor rámutatott arra, hogy a BKV számára a többletpénz feltételekhez kötött. A legfontosabb feltétel az átláthatóság biztosítása, a másik pedig a hatékonyság - mondta. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: egy teljesen új struktúra létrejöttét szeretnék elérni. Létrejönne egy új rendszerű, Budapestet és környékét magában foglaló megrendelő szervezet, amely közösen rendelné meg a közlekedést - részletezte.

Demszky Gábor úgy fogalmazott, hogy a szerdai megállapodás a politikamentes működés feltételeit teremti meg. A főpolgármester felidézte, az elmúlt években szinte mindig politikai alkukkal teremtették elő azt a pénzt, amellyel a BKV szolgáltatása működőképes lehet. Hozzátette, hét miniszterelnökkel és húsz pénzügyminiszterrel tárgyalt már ebben az ügyben.

Véleménye szerint a BKV hiányának az az alapvető oka, hogy az utazóközönség, a kormány és a főváros nem fizeti ki azt a szolgáltatást, amelyet a közlekedési társaság nyújt. Hangsúlyozta azonban, hogy a szerdán aláírt szándéknyilatkozat egyik legfontosabb alapelve az, hogy "lemondunk arról, hogy több szolgáltatást rendeljünk meg a BKV-tól a jövőben, mint amennyit kifizetünk".

A főváros vállalta, hogy a költségvetésébe betervezett 10 milliárd forint mellett ötmilliárddal támogatja a BKV-t jövőre, 2011-ben pedig ezt tíz plusz tízmilliárdra emeli - ismertette. A főpolgármester beszélt a BKV és a szakszervezetek között folyó, a kollektív szerződésről szóló tárgyalásokról is, amellyel kapcsolatban megjegyezte: ha az év végéig ezek nem vezetnek eredményre, abban az esetben a kollektív szerződés helyett a Munka törvénykönyve fog érvénybe lépni.

Demszky Gábor bejelentette azt is: idén - a szerdai napig - a főváros 196,6 milliárd forint helyi iparűzési adót szedett be, amely tízmilliárddal több az eredetileg tervezett összegnél. Horváth Csaba a tájékoztatón azt mondta: egy új szövetség jött létre, amely az utazóközönség érdekében született. Mint fogalmazott, a szándéknyilatkozat megteremti a lehetőségét annak, hogy a jövőben a BKV szocialista nagyvállalat helyett egy korszerűen gazdálkodó vállalattá nőhesse ki magát.