Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az Európai Unió eljárást indított Magyarország ellen a közbeszerzési törvény hiányosságai miatt.
A Közbeszerzések Tanácsának megfogalmazása szerint a saját erőforrás megkívánt aránya, illetve a bevont erőforrás szervezetben megkívánt tulajdoni hányad miatt tavaly júniusban kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. Az Európai Bizottság elsősorban azt kifogásolja, hogy a nyertes köteles maga teljesíteni legalább a közbeszerzés értékének a felét. Az sem felel meg a testületnek, hogy az ajánlattevő ugyan támaszkodhat más szervezet erőforrásaira, de csak akkor, ha többségi befolyást gyakorol az adott szervezetben.
A Közbeszerzések Tanácsnak közleménye szerint időközben módosult a közbeszerzési törvény, így az 50 százalékos kötelező teljesítés megkövetelése csak 2009. április 1. és október 1. között állt fenn. Ami pedig az erőforrás szervezetet illeti, a tilalom alóli kivételek köre pontosabb lett, egy másik törvénymódosítással. A közlemény megjegyzi, hogy az erőforrás szervezetekkel számtalan visszaélés történt Magyarországon, így az uniós irányelvben foglaltakhoz képest itt részletesebb szabályozás szükséges. Magyarország még 2009 augusztusában válaszolt a Bizottság kifogásaira, de eddig választ nem kapott – áll a közleményben.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és termelékenység javítását - a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az üzlet értéke mellett az adásvétel adózási következményeit is érdemes számba venni, legyenek a szereplők cégek vagy akár magánszemélyek.