Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A nemzetközi pénzügyi közvélemény – nem utolsó sorban a konkurenciaharc miatt is – régóta támadja a svájci banktitok intézményét. Tavaly tavasszal az OECD a gyanúsak "szürke listájára" helyezte Svájcot mint olyan országot, amely nem működik együtt kellőképpen az adócsalás és a pénzmosás elleni küzdelemben.
A banktitok egyes vonatkozásai közül kisebb arányban, 55 százalékban ellenzik a svájciak a külföldiek számlaadatainak automatikus megosztását hazájuk adóhatóságával. Néhány napja a svájci pénzügyminiszter, Hans-Rudolf Merz éppen ezt az elképzelést szellőztette meg, mondván, hogy cserébe a svájci bankok jobban hozzáférhetnének a pénzügyi piacokhoz Európában. Az automatikus adatmegosztást a vasárnap nyilvánosságra hozott felmérés szerint a svájciak 42 százaléka támogatná.
Mivel szeretne felállni az OECD szégyenpadjáról, Svájc tavaly már aláírt egy megállapodást mintegy húsz országgal, hogy automatikusan ugyan nem, de alapos gyanúval indokolt hivatalos kérésre kiad számlaadatokat külföldi adóhatóságoknak.
