Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A pénzügyminiszter a CEU Business School budapesti konferenciáján csütörtökön azt mondta: a következő kormányciklusban ugyan nem lesz gazdaságilag a maihoz hasonló mértékben visszahúzó tényező a válság, de ez az emberek válságtudatát is csökkenti, irreális elvárásokat fogalmaznak meg a politikával szemben, amely egy négy éves ciklusban komolyabb felelősséggel jár a választók felé, mint egy rövid távú válságkezelő program.
A CEU közleménye szerint Oszkó Péter kifejtette: "az államháztartás átalakítása során mi most hajtjuk végre azt a korrekciót, amelyet a régióban másoknak is végre kell majd hajtani. A válságot követő konjunktúrából jól jöhetünk ki, mert mi elvégezzük azt a nehéz házi feladatot, a többieknek majd azzal kell kezdenie a fellendülés időszakát". Az államadósságot csökkentő, a belső fogyasztást kontroll alatt tartó, az exportot támogató politika eredményei az idei számokban már körvonalazódnak a pénzügyminiszter szerint, azonban a közhangulatot mégis a foglalkoztatás kérdései határozzák meg. Oszkó kívánatosnak nevezte, hogy váljon olcsóbbá a munkaerő, így ne a leépítés legyen az egyetlen út a vállalkozók előtt.
A magyar munkanélküliség Európa átlagát éri el, az EU átlagát jóval meghaladó visszaesés mellett, ami ugyan kedvező jel, de a magyar növekedés akadályaként is egyértelműen a foglalkoztatást jelölte meg. Szerinte az elmúlt tíz év politikája nem hatott kedvezően az aktívak és inaktívak arányára, amely óriási versenyképességi hátrányt jelent. Oszkó Péter úgy vélte, hogy az egyensúly javulása önmagában is jó hatással lesz a munkaerőpiacra, hiszen a költségvetési egyensúly maga is versenyképességi tényező.
