Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Határozottan elutasítja a magánnyugdíjpénztárak „államosításával” kapcsolatban felröppent kormányzati elképzeléseket a Stabilitás Pénztárszövetség, álláspontja szerint rövid távú haszonért kockáztatná a jövőt a kormány.
A pénztárak 100 százalékát tömörítő érdekképviseleti szervezet szerint a tőkefedezeti rendszer kialakításának alapvető célja a nyugdíjrendszer biztonságos működésének, hosszú távú fenntarthatóságának megteremtése volt. A gazdasági válság okozta problémákat nem a magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításainak rovására kellene rendezni – hangsúlyozta a szövetség.
Juhász Istvánné, a szövetség főtitkára kijelentette: egyre több jel mutat arra, hogy az új kormány a magánnyugdíjpénztári tagok számláján felhalmozódó 2 700 milliárd forintos vagyont az államháztartási hiány csökkentésére fordítaná, azaz már most „elköltené”, ami súlyosan veszélyezteti az évek óta takarékoskodó, közel 3 millió aktív magánnyugdíjpénztári tag érdekeit.
Amennyiben igaznak bizonyulnának az államosításra vonatkozó tervek, a jelenlegi tagok számára a most egyéni számlán gyarapodó vagyonnal szemben nem marad más, mint egy ígérvény, hogy amikor elérik az – egyre emelkedő – nyugdíjkorhatárt, a nem mellesleg egyre inkább csökkenő népességű és elöregedő társadalom akkori keresőképes rétegének befizetéseiből az állam számukra is biztosítani tudja majd a megfelelő színvonalú nyugdíjukat – mutatott rá. Ez a változás a 3 millió magánnyugdíjpénztári tag több mint 2700 milliárdos megtakarításának részbeni vagy teljes elvonását jelentené. Ezen az sem változtat, ha a jelenlegi piaci szereplők fölé egy állami alapot helyeznek.
A központi adminisztráció előkészítése és kialakítása pedig a főtitkár szerint olyan hatalmas többletköltségekkel járó, időigényes feladat lenne, amelynek megvalósítása éppen ezért nem jelenthetne rövid távon megoldást az államháztartási hiány csökkentésére. Egy átgondolatlanul, kapkodva kialakított központi adminisztrációs rendszer pedig beláthatatlan következményekkel járna a későbbiekben.
"Az elmúlt évtizedben a tőkefedezeti rendszerbe vetett bizalom megerősödött, hiszen a magánnyugdíjpénztári tagok akár naponta is tájékozódhatnak az egyéni számlájukon felhalmozódó megtakarításaikról. A rendszer transzparens működése elősegítette a tagok öngondoskodásba vetett hitének erősítését is, amelynek a szárnyra kapott hírek sokat ártanak, és közel egy évtized eredményeit veszélyeztetik" - fejezte ki aggodalmát a főtitkár.
Természetesen, a magánnyugdíjpénztári rendszer esetében is szükség lehet bizonyos finomhangolásra, további szabályozásra. Ebben a szövetség mindenkor partnere volt a kormányzatoknak. A Stabilitás Pénztárszövetség éppen ezért felajánlja szaktudását és nemzetközi kapcsolatrendszerét annak érdekében, hogy olyan megoldás szülessen, amely az évek óta öngondoskodó, egyéni számlákon megtakarító emberek érdekeit éppúgy szolgálja, mint az állam rövid távú fiskális érdekeit – tartalmazza a közlemény.
A Stabilitás egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást a kormány terveiről. "Úgy gondolom, elvárható lenne, hogy ha több millió ember jövőjéről a kormány a megjelent hírek szerint a háttérben megbeszéléseket folytat, a magánnyugdíjpénztárakat tömörítő szakmai szövetség legalábbis tájékoztatást kapjon az ezzel kapcsolatos elképzelésekből, és ne médiahírekből legyen kénytelen informálódni" - mutatott rá Juhász Istvánné.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.