szerző:
MTI

A hitelintézetek maguk választhatják meg a kötelező tartalékrátájuk szintjét a jövőben. A bankok 2010. október 1-jétől kezdődően a 2, 3, 4 és 5 százalékos tartalékráták közül választhatnak; választásukat ezt követően félévente módosíthatják - döntött hétfőn nem kamatdöntő szokásos ülésén a monetáris tanács.

Az MNB döntésének célja, hogy hatékonyabban támogassa a bankok likviditáskezelését és a bankközi forintpiac stabilitását. A változás beleillik abba a sorba, amelyet a jegybank eddig is követett a bankrendszer likviditásának erősítése érdekében (ilyen volt a jegybanki hitellehetőségek kibővítése, devizacsere-ügyletek bevezetése, elfogadható fedezetek bővítése, stb.) – áll a közleményben.

A jegybank a kötelező tartalékrátát 2008 novemberében csökkentette 2 százalékra, azt megelőzően 5 százalék volt a mértéke. Az MNB 2004-től kezdve piaci kamatot (jegybanki alapkamatot) fizet a bankok kötelező tartalékára, ezért a tartalékráta nagysága sem a monetáris politika irányultságát, sem a hazai bankok hitelezési tevékenységét nem befolyásolja – jegyzi meg az MNB.

A jegybanki közlemény szerint a likviditástöbblettel rendelkező hazai hitelintézetek saját döntésük alapján, korlátlanul helyezhetnek el összegeket kéthetes MNB-kötvényben, ez azonban hitelezési aktivitásukkal nem hozható összefüggésbe. A kötelező tartalék emelkedése illetve csökkenése következtében jelentkező likviditásigényt illetve likviditástöbbletet tehát a hazai hitelintézetek kezelni tudják kéthetes MNB-kötvény állományuk csökkentésével illetve növelésével. Eközben kamatveszteség sem éri a hitelintézeteket, mivel az MNB a jegybanki alapkamatot fizeti mind a bankok kötelező tartalékára, mind a kéthetes MNB-kötvényben elhelyezett likviditásra.

Az MNB az alapkamattal megegyező kamatozású és a tartalékteljesítési időszak átlagában teljesítendő kötelező tartalékrendszerének célja kizárólag a hazai hitelintézetek likviditáskezelésének támogatása, a bankközi pénzpiaci hozamok ingadozásának simítása - fogalmaz közleményében a jegybank. A havi átlagolású kötelező tartalékrendszer működtetésével az MNB a kamattranszmisszió hatékonyságát biztosítja, hiszen a hitelintézetek az MNB-nél vezetett számlájukon kötelező tartalékként tartott összeg napon belüli és napok közötti alakításával tudják kezelni az őket ért likviditási hatások egy részét.

Azon bankok, amelyeket tartalékalapjuk nagyságához viszonyítva relatív alacsony likviditási hatások érnek, a jelenleg érvényes 2 százalékos tartalékráta mellett is könnyen tudják kezelni a likviditásukat. Azon bankok azonban, amelyek esetében a likviditási hatások relatív nagysága nagyobb, a 2 százalékos tartalékráta mellett már nem tudják hatékonyan hasznosítani a kötelező tartalékrendszer átlagolási mechanizmusát. Az MNB az opcionálisan választható magasabb tartalékráták bevezetésével ezt a jelenleg meglévő aszimmetriát kívánja kezelni, és biztosítani, hogy a jövőben a kötelező tartalékrendszer minden hazai hitelintézet esetében megfelelő hatékonysággal támogassa a likviditáskezelést.

A 2008-ban kitört pénzügyi válság jelentősen átrendezte a hazai bankközi pénzpiacokat, a likviditás bankok közötti újraelosztásának hatékonysága jelenleg is elmarad a válság előtti szinttől - állapította meg az MNB. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a kötelező tartalék nagyságának tartalékalaphoz viszonyított optimális aránya (vagyis az optimális tartalékráta nagysága) likviditáskezelési szempontból hitelintézetenként jelentős eltérést mutat.

A hitelintézetek rendelkezésére álló likviditás-nyújtó illetve likviditás-lekötő jegybanki eszközök biztosítják, hogy a piaci kamatok az alapkamattal összhangban alakuljanak. A jelentős rendszerszintű likviditástöbblettel rendelkező hazai hitelintézetek saját döntésük alapján, korlátlanul helyezhetnek el likviditást a jegybanknál kéthetes MNB-kötvényben, ez azonban hitelezési aktivitásukkal nem hozható összefüggésbe. A kötelező tartalék emelkedése illetve csökkenése következtében jelentkező likviditásigényt illetve likviditástöbbletet tehát a hazai hitelintézetek kezelni tudják kéthetes MNB-kötvény állományuk csökkentésével illetve növelésével. Eközben kamatveszteség sem éri a hitelintézeteket, mivel az MNB piaci kamatot (jegybanki alapkamatot) fizet mind a bankok kötelező tartalékára, mind a kéthetes MNB-kötvényben elhelyezett likviditásra. A kötelező tartalékráta mértéke, valamint az ennek segítségével meghatározott tartalékkötelezettség nagysága ezért sem a monetáris politika irányultságát, sem a hazai bankok hitelezési tevékenységét nem befolyásolja.

A monetáris tanács hétfőn arról is döntött, hogy az MNB szeptember 14-től egy kezdeti féléves próbaidőre megkezdi a bankrendszer egészét érintő likviditási hatások előrejelzésének publikálását. Az MNB az előrejelzéssel a hitelintézetek likviditástervezésének támogatásán keresztül azt kívánja elősegíteni, hogy az irányadó eszköz igénybevétele optimális nagyságú legyen, és egyre kevésbé támaszkodjanak a hitelintézetek az egynapos hitel- és betétoldali jegybanki rendelkezésre állásra. Ezáltal az egynapos bankközi kamatok a jövőben még szorosabban követhetik a mindenkori jegybanki alapkamatot. Az MNB minden héten a jegybanki irányadó eszköz, a kéthetes MNB-kötvény aukcióját megelőzően (a jelenlegi feltételek mellett keddi napokon) fogja publikálni a következő hétre vonatkozózóan a forintlikviditást befolyásoló tényezők várható átlagos hatását.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

Simor: fenntartható növekedés kell az ERM-2-höz

Magyarország számára az lenne a legjobb, ha akkor csatlakozna az euró bevezetését megelőző ERM-2 árfolyammechanizmushoz, amikor a gazdaság már biztosan fenntartható pályán van – fejtette ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke az ausztriai Alpbachban rendezett gazdasági fórumon. A banknak ezen az álláspontján a válság sem változtatott – mondta Simor András.

hvg.hu Gazdaság

Hitelspirál: az átütemezett hitelek nagy része is bedől

Bár a bankok nyitottak a problémás hitelek átütemezésére, egyre több adóson már ez sem segít – derül ki az MNB legfrissebb, júliusban készített hitelezési felméréséből. A hitelek nagy része ugyanis az átalakítás után is bedől: a bankok az átstrukturált jelzálogkölcsönök körülbelül 40 százalékánál, míg a gépjármű-finanszírozási konstrukciók háromnegyedénél tervezik a behajtás megindítását.

Hadházy Ákos bocsánatot kért Németh Szilárdtól

Hadházy Ákos bocsánatot kért Németh Szilárdtól

Karácsony "a budapestiekhez fordul" a stadionberuházások ügyében

Karácsony "a budapestiekhez fordul" a stadionberuházások ügyében

A Trónok harcából igazolhat át A Gyűrűk Ura-sorozat főgonosza

A Trónok harcából igazolhat át A Gyűrűk Ura-sorozat főgonosza

Macskáik mentettek meg egy házaspárt a biztos haláltól Olaszországban

Macskáik mentettek meg egy házaspárt a biztos haláltól Olaszországban

Balhé volt a Jobbik megemlékezésén – helyszíni fotók

Balhé volt a Jobbik megemlékezésén – helyszíni fotók

Alec Baldwin letolta a gatyáját

Alec Baldwin letolta a gatyáját