A hét azzal kezdődött, amivel végződött: a költségvetés miatti kormányzati pénzlapátolásról folyó vitákkal. A kormány a beígért és nyilvánvalóan szimbolikus intézkedésnek szánt adócsökkentés kivitelezése érdekében bárhonnan is forrásokat keres. Az egyik legnagyobb tételt a magánnyugdíjpénztárak megcsapolásából reméli, ami (különösen az alkotmányossággal összefüggő szálai miatt) politikai kirohanásokat, de viszonylag higgadt vitát is eredményezett. Ebben egyebek mellett kiderült, hogy a 2011-es költségvetésen tátongó lyuk már 6 százalékos, mintegy 700 milliárd forintot tesz ki.

A költségvetési-saga valószínűleg még sokáig folyatódik azután is, hogy a parlament megszavazta a büdzsét. Például majd utóbb fog kiderülni, hogy a magánnyugdíjpénztárakból hányan lépnek át a tisztán állami rendszerbe. És ha a büdzsében tervezettnél több lesz az átlépő, vajon mi lesz a sorsa az így megjelenő nem tervezetten befolyó pénznek, vagy mi lesz, ha a kevesebb átlépő miatt nem folyik be a tervezett összeg.

A Corvin bevásárlóközpont belső tere. Rehabilitációs példa

Stiller Ákos

Beindult a nagyvállalati lobbi a telekommunikációs, energetikai és kiskereskedelmi cégek válságadója ellen, amely egyes szakértők szerint komoly gazdasági kockázatokat hordoz. Az érintett külföldi tulajdonú cégek akár jogi úton is megpróbálhatnak érvényt szerezni a sarc elleni kifogásaiknak. A válságadók – főként a telekommunikációs szektorban – kicsaphatják biztosítékot az EU-ban is. Az Európai Bizottság már be is jelentette, hogy tájékoztatást kér a magyar kormánytól az Orbán Viktor által bejelentett távközlési adóról annak megállapítására, hogy összhangban van-e a teher az uniós távközlési szabályokkal. 

Megnyílt a főváros legújabb, négyszintes plázája, a Corvin Bevásárlóközpont. A plázanyitás azért érdemel külön figyelmet, mert a tetszhalott ingatlanpiacon ez igazi nagy esemény volt, másrészt a ferencvárosi rehabilitáció fontos mérföldköve. A létesítmény a dél-pesti régióban élő és dolgozó mintegy 400 ezer ember kiszolgálására alkalmas, a bruttó kiskereskedelmi terület 34 600 négyzetméter. Egy virtuális látogatáshoz fotósorozatot közöltünk.

Nem szabad arról sem megfeledkezni – nehéz is volna –, hogy a héten történt meg az óraátállítás, ami hatmilliárdos megtakarítást hoz az áramszámlán az országnak. A tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, akkor naponta 1,5-3 százalékos, 2000-4000 megawattóra csökkenés tapasztalható az áramfelhasználásban. Az október 30-i óraállítás hatása az energiafogyasztás mérséklésére nem olyan látványos, mint a tavaszié. De sok kicsi sokra megy.

Akkor lehet a válság végéről beszélni egy országban, ha a munkaerőpiacon is megindul a pozitív változás. Most úgy látszik, hogy ez bekövetkezett nálunk is. Az idén a legalacsonyabb szintre, 10,9 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben. A foglalkoztatottak száma 3 millió 823 ezer volt, 39 ezerrel több, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A munkanélküliek száma a 15-74 éves foglalkoztatottak körében az egy évvel korábbihoz képest 6,8 százalékkal 466 ezerre nőtt, a munkanélküliségi ráta így 0,6 százalékponttal volt magasabb mint egy éve.

A hét nagy slágere a kötelező felelősségbiztosítási (kgfb) kampány fellángolása volt. Minden biztosító és bróker elmondta a véleményét az új rendszerről, ahol nem a motor űrtartalma, hanem teljesítménye alapján állapítják meg a díjat. Párezer forint árelőnyért százezrek, akár milliók válthatnak biztosítót vagy köthetnek új szerződést. Bizonyosan ez a legnagyobb mozgolódás a háztartásgazdaságban.  

Azt is megtudhattuk ezen a héten, hogy miért olyan drágák a magyar bankok. Kováts Surd, a Gazdasági Versenyhivatal Pénzügyi Szolgáltatások Irodájának vezetője a hvg.hu-nak adott interjúban elmondta, hogy korlátozott a verseny a magyar bankszektorban. Ennek tradicionális okai is vannak. Kicsi a magyar piac, ahol ráadásul a szereplők jól ismerik egymást. Bár konkrétan versenykorlátozó megállapodást – néhány szegmens, például a bankkártya-üzletág kivételével – nem talált a GVH. Vannak azonban arra mutató pozitív jelek, hogy a piaci verseny összességében is, és több részpiacon külön-külön is erősödött az elmúlt időszakban, de bőven van még tér a fejlődésre. 

Kínának nem csak a világban, hanem a magyar gazdaság fejlesztésében is egyre nagyobb szerep jut – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn este Sanghajban. A miniszterelnök a gazdasági együttműködés bővítésének irányába tett mostani lépéseikről elmondta, hogy minden tárgyalópartnerükkel sikerült elérniük magyarországi jelenlétük minőségi emelését. Ami azt jelenti, hogy ennek a hatása mind a munkahelyek számában, mind a befektetett tőke mennyiségében, mind a velük kapcsolatban lévő magyar beszállítók számának növekedésében meg fog mutatkozni. Állítólag nagy elektronikai beruházások érkeznek a hamarosan idelátogató kínai miniszterelnökkel együtt.