Oszkó és Selmeczi: mire is kellenek a magánnyugdíjpénztárak százmilliárdjai?

Oszkó Péter elmondta, hogy a magánnyugdíjpénztárak helyzetével és jövőjével kapcsolatban is rengeteg a tisztázatlanság. A jelenlegi szabályok szerint a magánnyugdíjpénztári tagok a nyugellátás 75 százalékát az állami rendszerből 25 százalékát pedig a pénztárban összegyűjtött nyugdíj-megtakarításukból kapják. Most azonban 14 hónapig, annak ellenére, hogy fizetik a járulékokat, csak a 75 százalékos állami ellátásra számíthatnak, az állami nagy közös kasszába bekerülő átlagosan havi 10 ezer forintos nyugdíjpénztári befizetésük sorsa bizonytalan. Ez alkotmányossági aggályokat vet fel, ha rendezetlenül marad.

Oszkó Péter. A nyugdíjpénztárakat megerősíteni kéne, nem leépíteni

Fazekas István

A gazdasági szakember elmondta, hogy az állami nyugdíjrendszer biztonságossága megkérdőjelezhető, hiszen az elmúlt 20 évben a politikusok mindenkori érdekeiknek megfelelően rángatták. Ezért a magánnyugdíjpénztárakat nem leépíteni, hanem megerősíteni kéne, hogy az öngondoskodásnak legyen megfelelő tere. Ehhez az is kellene, hogy a pénztárak mögött valódi tulajdonosok álljanak, mert ezek jelenleg a tagok tulajdonában vannak, s így a hatékony menedzsmentnek és érdekvédelemnek megvannak a korlátai. Erre még Oszkó Péter pénzügyminisztersége alatt készült egy törvényjavaslat, amely a pénztárakat részvénytársasággá alakította volna, de ez nem lépett hatályba. Így most a következő 14 hónapban nem látszik, hogy a finanszírozásuk hogyan lesz megoldható.

Oszkó Péter elmondta, hogy az egykulcsos szja-rendszer bevezetése (amelyet jónak, de nem csodaszernek tart) körülbelül 300 milliárd forintba kerül, de ennél a kormány sokkal több pénzt szed be a különadókból, sőt annál is többet, mint ami a költségvetési konszolidációhoz kell. Az állami elvonás szintje összességében magasabb lesz, mint korábban volt. Hogy mi lesz a feleslegesen beszedett források sorsa, az még nem látható. A költségvetés számaiból már többet lehet majd tudni. Ha a kormány úgy számol, hogy a magánnyugdíjpénztárakból senki sem lép át az állami rendszerbe, ám ha ez mégis megtörténik, a költségvetés több százmilliárdnyi „ajándék pénzhez” jut. A rövidtávú haszon azonban hosszú távon veszteséget jelent, mert egyre több nyugdíjat kell majd fizetni az állami nyugdíjrendszerben. Így ha ezeket a szabad pénzeket most elköltenék, akkor a nyugdíjcélú megtakarításokat élnék fel.

Selmeczi Gabriell a miniszerelnök szóvivőjével. Időt kérnek

hvg.hu

Selmeczi Gabriella Oszkó Péter megállapításaira reagálva elmondta, hogy a nyugdíjpénztári tagok befizetéseire a következő 14 hónapban az állam garanciát vállal, névre szólóan nyilvántartják ezeket, s ennek alapján születik majd a kompenzáció. Azaz nem csak az állami 75 százalékos ellátásra, hanem a maradék 25 százalékra is számíthatnak. A fideszes képviselő elmondta: érti, hogy a pénztárak menedzsmentjének és a mögöttük álló vagyonkezelőknek miért volt jó a korábbi helyzet, de érdemes a tagoknak elgondolkodniuk azon, hogy az állampapírok hozama felette volt az elmúlt években a nyugdíjpénztári hozamoknak. Azaz hiába írja elő a PSZÁF, hogy milyen összetételű portfóliót kell a pénztáraknak kialakítaniuk, azoknak elég nagy a szabadsága abban, hogy e kereteken beül milyen részvényeket vásárolhatnak.

Selmeczi Gabriella „türelmet” kért a részletes intézkedések kidolgozására, mert szeretnének alapos munkát végezni és igazságos rendszert kialakítani. Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy erre talán a törvény meghozása előtt kellett volna sort keríteni, azt válaszolta, hogy sürgősen lépniük kellett a nyugdíjak védelme érdekében. A riporteri kérdésre – miszerint inkább a költségvetéshez szükségesnek vélt 320 milliárd forint becsatornázása tűnt sürgősnek – Selmeczi azt válaszolta, hogy a nyugdíjvédelem volt az elsődleges szempont.