Oszkó és Selmeczi: mire is kellenek a magánnyugdíjpénztárak százmilliárdjai?

Az M1 televízió Ma reggel című műsorában Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, a PortfoLion Zrt. vezérigazgatója, majd Selmeczi Gabriella fideszes országgyűlési képviselő a magánnyugdíjpénztárak helyzetéről beszélt.

  • hvg.hu hvg.hu
Oszkó és Selmeczi: mire is kellenek a magánnyugdíjpénztárak százmilliárdjai?

Oszkó Péter elmondta, hogy a magánnyugdíjpénztárak helyzetével és jövőjével kapcsolatban is rengeteg a tisztázatlanság. A jelenlegi szabályok szerint a magánnyugdíjpénztári tagok a nyugellátás 75 százalékát az állami rendszerből 25 százalékát pedig a pénztárban összegyűjtött nyugdíj-megtakarításukból kapják. Most azonban 14 hónapig, annak ellenére, hogy fizetik a járulékokat, csak a 75 százalékos állami ellátásra számíthatnak, az állami nagy közös kasszába bekerülő átlagosan havi 10 ezer forintos nyugdíjpénztári befizetésük sorsa bizonytalan. Ez alkotmányossági aggályokat vet fel, ha rendezetlenül marad.

Oszkó Péter. A nyugdíjpénztárakat megerősíteni kéne, nem leépíteni
Fazekas István

A gazdasági szakember elmondta, hogy az állami nyugdíjrendszer biztonságossága megkérdőjelezhető, hiszen az elmúlt 20 évben a politikusok mindenkori érdekeiknek megfelelően rángatták. Ezért a magánnyugdíjpénztárakat nem leépíteni, hanem megerősíteni kéne, hogy az öngondoskodásnak legyen megfelelő tere. Ehhez az is kellene, hogy a pénztárak mögött valódi tulajdonosok álljanak, mert ezek jelenleg a tagok tulajdonában vannak, s így a hatékony menedzsmentnek és érdekvédelemnek megvannak a korlátai. Erre még Oszkó Péter pénzügyminisztersége alatt készült egy törvényjavaslat, amely a pénztárakat részvénytársasággá alakította volna, de ez nem lépett hatályba. Így most a következő 14 hónapban nem látszik, hogy a finanszírozásuk hogyan lesz megoldható.

Oszkó Péter elmondta, hogy az egykulcsos szja-rendszer bevezetése (amelyet jónak, de nem csodaszernek tart) körülbelül 300 milliárd forintba kerül, de ennél a kormány sokkal több pénzt szed be a különadókból, sőt annál is többet, mint ami a költségvetési konszolidációhoz kell. Az állami elvonás szintje összességében magasabb lesz, mint korábban volt. Hogy mi lesz a feleslegesen beszedett források sorsa, az még nem látható. A költségvetés számaiból már többet lehet majd tudni. Ha a kormány úgy számol, hogy a magánnyugdíjpénztárakból senki sem lép át az állami rendszerbe, ám ha ez mégis megtörténik, a költségvetés több százmilliárdnyi „ajándék pénzhez” jut. A rövidtávú haszon azonban hosszú távon veszteséget jelent, mert egyre több nyugdíjat kell majd fizetni az állami nyugdíjrendszerben. Így ha ezeket a szabad pénzeket most elköltenék, akkor a nyugdíjcélú megtakarításokat élnék fel.

Selmeczi Gabriell a miniszerelnök szóvivőjével. Időt kérnek
hvg.hu

Selmeczi Gabriella Oszkó Péter megállapításaira reagálva elmondta, hogy a nyugdíjpénztári tagok befizetéseire a következő 14 hónapban az állam garanciát vállal, névre szólóan nyilvántartják ezeket, s ennek alapján születik majd a kompenzáció. Azaz nem csak az állami 75 százalékos ellátásra, hanem a maradék 25 százalékra is számíthatnak. A fideszes képviselő elmondta: érti, hogy a pénztárak menedzsmentjének és a mögöttük álló vagyonkezelőknek miért volt jó a korábbi helyzet, de érdemes a tagoknak elgondolkodniuk azon, hogy az állampapírok hozama felette volt az elmúlt években a nyugdíjpénztári hozamoknak. Azaz hiába írja elő a PSZÁF, hogy milyen összetételű portfóliót kell a pénztáraknak kialakítaniuk, azoknak elég nagy a szabadsága abban, hogy e kereteken beül milyen részvényeket vásárolhatnak.

Selmeczi Gabriella „türelmet” kért a részletes intézkedések kidolgozására, mert szeretnének alapos munkát végezni és igazságos rendszert kialakítani. Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy erre talán a törvény meghozása előtt kellett volna sort keríteni, azt válaszolta, hogy sürgősen lépniük kellett a nyugdíjak védelme érdekében. A riporteri kérdésre – miszerint inkább a költségvetéshez szükségesnek vélt 320 milliárd forint becsatornázása tűnt sürgősnek – Selmeczi azt válaszolta, hogy a nyugdíjvédelem volt az elsődleges szempont.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.