Több kockázatot is lát a jövő évi költségvetésben Oszkó Péter, akivel a 168 Óra című hetilap közölt interjút. A volt pénzügyminiszter szerint az elemzői becslések kisebb mértékű gazdasági növekedést prognosztizálnak, mint a büdzsében kalkulált 3 százalék. Holott, fogalmaz, a válság egyik tanulsága, hogy a belső fellendülést sose a külső tényezők javulásától várjuk, mert azok kiszámíthatatlanok.

A bevételi oldalon ugyanakkor olyan tartalékokra alapoz a költségvetés, amelyekkel nem lehet biztosan számolni - teszi hozzá Oszkó. Szerinte ugyanis arra, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagok jelentős része átjelentkezik az állami nyugdíjrendszerbe, Szlovákia az ellenpélda, ahol csak tízezren választották az állami kasszát. Arra az újságírói felvetésre, hogy a magyar kormány részéről kemény kampány várható az átlépésért, a volt pénzügyminiszter úgy fogalmaz: ez a fajta kommunikáció torzít, hiszen előrelátóbb dolog megtakarítani, mint a húsz-harminc év múlva hivatalban lévő kormánytól várni az állami támogatást. Szerinte a válság egyértelmű tanulságainak mond ellent, ha évtizedes megtakarításokat akarnak elkölteni pár év alatt.

Oszkó elmondta, pénzügyminiszteri hivatali ideje alatt a költségvetési tervezésnél ők maguk is megvizsgálták annak a magánnyugdíj-pénztárak államosításának a lehetőségét, de számításaik során arra jutottak, hogy csak rövid távon lehet látványos eredményeket elérni vele. "Nagyjából 2015-ig javulhat is a költségvetés egyenlege" - mondta Oszkó, majd kifejti: ezután elfogy a pénz, s 2015-től épp azok az évek jönnének, amikor a magánnyugdíj-pénztárak már kezdenének kifizetni a nyugdíjkorhatárhoz érkezők juttatásainak egy részét - ezzel tehermentesítve az államot. Ezt követően - állítja Oszkó - évtizedekre leromlik a költségvetés egyenlege, ráadásul rosszabb arányban, mint ahogyan az államosítással pár évre javítani lehetett.