A tőzsde csütörtöki kereskedését a GM vezetői indították. A 33 dolláron kibocsátott részvény az első napi kereskedés első perceiben 35,99 dolláron, 6 százalékos pluszban állt és 34,19 dolláron, 3,6 százalékos pluszban zárt. Ezzel a GM messze alatta maradt a tíz legsikeresebb amerikai tőzsdei nyitásnak, amelyek átlagosan 9,7 százalékos első napi árfolyam-növekedést könyvelhettek el. Az abszolút értékét tekintve azonban, a maga 20,1 milliárd dolláros bevételével, ez volt Egyesült Államok történetének második legnagyobb debütálása, a Visa két évvel ezelőtti elsődleges nyilvános forgalomba hozatala után.

A General Motors részvényeit azután vezették vissza ismét a tőzsdére, hogy a harmadik negyedévben 2 milliárd, az idei évben pedig eddig összesen 4,1 milliárd dollár nyereséget termelt, miután az elmúlt öt évben rendre veszteséges volt. A GM-ben az Egyesült Államok, Kanada és Ontario tartomány kormánya, valamint az Egyesült Autóipari Dolgozók (UAW) iparági szakszervezte szerzett többségi részesedést a segítség fejében. A fő részvényesek most csak a pakettjük egy részétől szabadultak meg. A pénzügyminisztérium az állami tulajdonrészt 61 százaléktól 33-ra csökkentette, 11,8 milliárd dollár bevétel mellett. Ahhoz, hogy az ügyletet veszteség nélkül zárja, a kormánynak a maradék papírjait 53 dolláros árfolyamon kell eladnia.

"Az amerikai adófizető többet fog visszakapni, mint amennyit a kormányom a GM-be belefektetett" - ígérte csütörtökön Barack Obama elnök. Az UAW - amely egyébként a Chrysler törzsrészvényeiből is 68 százalékát birtokol - GM-papírjaiknak csak 34 százalékától, Kanada és Ontario pedig mindössze 20 százaléktól vált meg.

Az utóbbi hónapokban elszenvedett kudarcsorozat Obama a GM talpra állításával végre sikert tudott felmutatni és cáfolhatta azokat a bírálatokat,melyek szerint a kormányzati mentőakciók sikertelenek voltak. Az elnök hangsúlyozta, hogy egyedül ezzel a beavatkozással legkevesebb 1 millió munkahelyet sikerült megmenteni, nem is szólva arról a több milliárd dollárnyi segélyről, amit az összeomlás esetén kellett volna kifizetni. "Mindenki téved, aki azt hiszi, hogy Mexikó vagy Kína elvégezheti helyettünk a termelést. Amerikának saját modern ipara van, amely versenyképes a világpiacon" - nyilatkozott a CNN-nek Virg Bernero, a Cadillac szülőhelye, a Michigan állambeli Lansing polgármestere. A városban 6000 GM-munkahelyet sikerült megőrizni, de GM-nek és a Chryslernek a csődből való kilábalása után az amerikai autóiparban összesen 75 ezer munkahelyet sikerült teremteni. Hat év óta először mindhárom amerikai autóipari óriás - a GM, a Chrysler és a Ford - nyereséges.

Amerika-szerte ismét emelgetni kezdték azt a Charles Erwin Wilson néhai GM-elnöknek tulajdonított mondást, miszerint "ami jó a General Motorsnak, az jó Amerikának". Wilson valójában egy kissé másként fogalmazott a legendássá vált 1953-as szenátusi meghallgatásán, miután Eisenhower elnök védelmi miniszterré nevezte ki. Amikor megkérdezték tőle, hogy  a Pentagon élén tudna-e olyan döntést hozni, ami ellentétes a GM érdekeivel, igennel válaszolt. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem tud ilyen helyzetet elképzelni. "Mert éveken át úgy gondoltam, hogy ami jó az országnak, az jó a General Motorsnak és fordítva" - mondta. A GM akkor Amerika legnagyobb munkáltatója volt. Bob Corker tennessee-i republikánus szenátor, aki hevesen ellenezte, hogy a bankmentő csomagból az autóipart is finanszírozzák, a The Wall Street Journalnek nyilatkozva "megelégedéssel" vette tudomásul a sikert, elismerve, hogy kormányzati beavatkozás nélkül erre nem lett volna lehetőség. A beavatkozás az eufória ellenére is megmaradtak korábbi meggyőződésüknél.  "Még ha az állam  képes is magánvállalkozásokba befektetni, nem szabad ilyet tennie. Ez a kapitalizmus perverziója" - vélekedett Jon Kyl arizonai republikánus szenátor.

A GM nagy visszatérést némileg beárnyékolta, hogy épp a tőzsdei nyitás napján a feltámasztást megálmodó Stephen Rattnert, az Obama-kormány volt "autócárját" hivatalosan megvádolták, hogy kenőpénzért szerzett megrendeléseket a New York állam nyugdíjalapjától. (Októberben egyébként bűnösnek vallotta magát az állam volt számvevője, a magyar származású Alan G. Hevesi, aki hagyta magát "megkenni", hogy a nyugdíjalapból több száz millió dolláros megrendelést hagyjon jóvá egy befektető javára.)

A Rattner vezetésével Detroitba települt kormányzati mentőcsapat rávette a GM-et, hogy nyolc autómárkájából adjon el négyet, és hogy zárjon be üzemeket és kereskedéseket. A team ugyanakkor olyan engedményekre vette rá a részvényeseket és a szakszervezetet, amelyek lehetővé tette az adósság törlesztését, GM 2009 így júliusában tiszta lappal startolhatott. Washington új menedzsmentet állított a GM élére, amit 2009 decembere és 2010 szeptembere között az AT&T volt első embere, Edward E. Whitacre irányított vezérigazgatóként. Helyére a pénzügyek és telekommunikáció világából érkezett Daniel Akerson lépett, aki az év végén átveszi Whitacre helyét az igazgatói székben is.

A GM-nek a karcsúsítás után is számos kihívással kell szembenéznie. Miközben az eladásai az amerikai piacon elmaradnak a Fordétól, s az új modellek fejlesztése a csődeljárás miatt elakadt, s a cégnek több milliárd dollárt kell beforgatnia a nyugdíjalapjába. Emellett a vezérnek, Akersonnak nincs előzetes tapasztalata egy globális vállalat irányításában. George Magliano, az IHS Automotive vezető közgazdásza szerint a cégre a "feltámadás" után így is egy új sikertörténet vár, amely azonban csak egy új gazdasági fellendülés esetén válhat valóra.