A jövő évi költségvetés bevételi oldala az eredetileg tervezetthez képest 72 milliárd forinttal, 13 151 milliárdra, a kiadási oldala 71 milliárd forinttal 13 838 milliárdra nőtt, míg a hiánya 1,5 milliárddal 687 milliárd forintra csökkent - döntött a parlament kedden.

Az országos nyugdíjbiztosítási alap 3 074 milliárdos bevételi és kiadási főösszeggel nullszaldós lesz. Az eredeti kiadás és bevétel 3 085 milliárd forint volt.

Az egészségbiztosítási alap bevétele az eredetihez képest gyakorlatilag változatlan 1 370 milliárd forint maradt. A kiadása viszont 11 milliárd forinttal 1 459 milliárdra csökkent. A hiánya 10 milliárddal lett kevesebb az eredetileg tervezettnél, a végső összeg 88,6 milliárd forint.

Az általános tartalék 90 milliárd forint lett, ennek azonban - az államháztartási törvény folyamatban lévő módosítása miatt - új neve lesz: rendkívüli kormányzati intézkedések.

A költségvetés bevételi oldalán változtak az adók célszámai. A 362 milliárd forintos társasági adóbevétel 300 millió forinttal emelkedett. A játékadóból származó bevétel 48,5 milliárd forintról 51,3 milliárdra nőtt. Az áfa-bevétel 10,6 milliárd forinttal, 2 508 milliárdra növekedett. A személyi jövedelemadó bevétel pedig 3,9 milliárddal 1 362 milliárd forintra emelkedett.

A költségvetés belső rendszerében legnagyobb átrendezést a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozása okozta. Ezek működtetésére eredetileg 7,5 milliárd forintot tartalmazott a költségvetés. Az összeget az elfogadott módosítás megemeli 80 milliárd forinttal.

A különbség több tételből áll össze, közéjük tartozik, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság a bevételeiből nem 6,3 milliárd, hanem 17,6 milliárd forintot fizet be a központi költségvetésbe. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának a támogatása 4,8 milliárdról 680 millió forintra csökken. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 14,2 milliárdjából 8,7 milliárd forintot von el a módosítás. A Földmérési és Távérzékelési Intézet közel 23 milliárd forintjából 1,5 milliárd marad. A Regionális Munkaügyi Központok mint költségvetési címcsoport megszűnik, a maga 19 milliárdos támogatásával együtt. A Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 5,8 milliárd forintos támogatása 1,5 milliárdra csökken. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 3 milliárdos támogatásából 2,2 milliárdot von el a módosítása. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és intézményei támogatása 15 milliárdról 5,4 milliárd forintra csökken. A földhivatalok 3,9 milliárd forintot kötelesek befizetni a költségvetésbe.  A központi költségvetési szervek befizetése pedig 26,5 milliárdról 37,8 milliárd forintra emelkedik. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 4,5 milliárdos támogatása 1,5 milliárd forintra csökken.

A magánnyugdíjpénztárakból származó bevétel két soron jelenik meg a módosítások után a költségvetésben. A nyugdíjalapba az eredetileg tervezett 450,8 milliárd forint helyett 10,6 milliárddal kevesebb, 440,2 milliárd forint kerül. A különbözet átkerül a költségvetés közvetlen bevételei közé, amely így 10,6 milliárd forinttal 88,6 milliárdra emelkedik.