A 29 elemző közül 17 számít arra, hogy a lengyel nemzeti bank tíztagú monetáris tanácsa soron következő, január 19-i ülésén a jelenleg 3,50 százalékos alapkamat 25 bázispontos emeléséről fog dönteni. A hónap elején elvégzett felmérésben  még 21 szakértőből mindössze kettő  jósolt kamatemelést, de azóta a bank elnökének, és a monetáris tanács több tagjának nyilatkozatai alapján változtattak véleményükön. 

A monetáris tanács legutóbbi, decemberben tartott ülésén 3,5 százalékos történelmi mélyponton hagyta az irányadó kamatot. Az alapkamat már 18. hónapja rekord alacsony. A monetáris tanács legutóbb 2009. júniusban változtatott a kamaton, akkor hajtott végre negyed százalékpontos - 25 bázispontos - csökkentést a gazdaság élénkítése céljából. 

A kamatemelési várakozásokat az indokolja, hogy decemberben már a harmadik egymást követő hónapban volt az éves infláció a lengyel jegybank 2,5 százalékos inflációs célja fölött. A pénzügyminisztérium előzetes adata szerint a decemberi infláció - amit csütörtökön tesznek közzé - 3,1 százalék volt. Az infláció erősödésével egyidejűleg erőteljesen nő a GDP. A lengyel bruttó hazai termék 4,2 százalékkal emelkedett éves szinten a harmadik negyedévben, s a várakozások szerint az év egészében 3,7 százalékos lehet a gazdasági növekedés. 

A 38 millió lakosú Lengyelország a legnagyobb a 2004 óta az Európai Unióhoz csatlakozott államok közül, és az egyetlen az egész unióban, amely 2009-ben is elkerülte a recessziót. A GDP 1,9 százalékkal nőtt 2009-ben. Elemzők szerint kedvező, hogy a gazdaságot belső hajtóerő, a lakossági és a közösség fogyasztás húzza. Ez növeli a lengyel gazdaság ellenálló képességét a külső megrázkódtatásokkal, például az euróövezeti adósságválság hatásaival szemben.