Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Államkötvényt csak az állam, míg MNB-kötvényt kizárólag az MNB bocsáthat ki – ezt a másoddiplomás közgazdász Wintermantelnak illett volna tudnia. Mások azzal nincsenek tisztában, hogy mi a különbség egy értékpapír névértéke és árfolyamértéke között – derült ki a HVG pontosító kérdéseire adott válaszokból. Pedig nem mindegy, hogy például egy OTP-részvényt a százforintos névértékén vagy az azt hétfőn közel ötvenhétszeresen meghaladó tőzsdei árfolyamán veszik számításba.
Hiába olvasható a vagyonnyilatkozati űrlapon feketén-fehéren, hogy az értékpapírban elhelyezett megtakarítást vagy egyéb befektetést (részvényt, kötvényt, részjegyet és nagy értékű biztosítást) névértéken kell feltüntetni, többen mégis árfolyamértéket szerepeltetnek. Kérdéses például, hogy Szabó Erika közigazgatási és igazságügyi, valamint Czerván György vidékfejlesztési államtitkárok – mint azt a HVG érdeklődésére sajtósaik még meg is erősítették – valóban OTP-részvényeik 7,3 milliós, illetve 6,7 milliós névértékét írták-e árfolyamérték helyett, az előbbiek alapján ugyanis bankpapírjaik 400 millió forintot értek volna.
A nyertes és vesztes képviselő-befektetőkről további részleteket a csütörtöki HVG-ben olvashatnak.
