szerző:
hvg.hu

A fogyasztási és beruházási adatok azt jelzik, hogy Magyarországon a vártnál lassabban talál magára a belső kereslet, így a növekedés motorja továbbra is az export. A kormány gazdasági programja leginkább a munkaerő-kínálat növelésére támaszkodik, így a végrehajtás sikere elsősorban attól függ, hogy találnak-e állást maguknak azok, akiket a különböző támogatások visszafogásával igyekeznek visszaterelni a munkaerőpiacra. – írja többek között a Századvég Gazdaságkutató Zrt. most megjelent elemzése.

A világgazdasági növekedés a 2010-ben nagyobb volt a korábban vártnál, köszönhetően a fejlődő ázsiai országok dinamikus bővülésének, ami maga után húzza a fejlett államok gazdaságát is. A rövid távú finanszírozási problémák és a költségvetési kiigazítások azonban rányomják a bélyegüket az általános üzleti hangulatra. A nemzetközi konjunktúra- és bizalmi indexek némi csökkenést mutattak az elmúlt hónapokban, azonban továbbra is historikusan magas szinten állnak. A munkaerőpiac lassan heveri ki a válság okozta sokkot: a munkanélküliségi ráta ciklikus komponense továbbra is magas, így a laza kondíciók a bérek mérsékelt emelkedését okozzák. Az inflációs folyamatokat rövid távon szinte valamennyi országban az olaj- és egyéb nyersanyagárak dinamikus emelkedése határozza meg, azonban az egyes országokban lényegesen eltér a kínálati sokkok fogyasztói árindexre gyakorolt középtávú hatása.

Életkép egy magyar bevásárlóközpontban. Nem fogyasztunk többet
©

A fogyasztási és beruházási adatok azt jelzik, hogy Magyarországon a vártnál lassabban talál magára a belső kereslet, így a növekedés motorja továbbra is az export. A harmadik negyedévben bekövetkezett kedvező fordulat után ugyanis a háztartások fogyasztási kiadása az év végén ismét visszaesett. A belső kereslet legnagyobb súlyú tételének a zsugorodását véleményünk szerint elsősorban ideiglenes tényezők okozhatták: a januártól érvényes szja-változások hatására a vállalatok áttolták a bónuszok kifizetését az idei évre. Ennek következtében a bruttó bérek jelentősen mérséklődtek az előző év azonos időszakához képest. A visszafogott bérezési gyakorlat a fogyasztás dinamikáját is visszavetette a tavalyi év végén, azonban az alacsony bázis a 2011-es fogyasztási volumennövekedésre vonatkozó előrejelzést felfelé módosítja. A beruházások alakulása szintén kedvezőtlenül alakult a tavalyi utolsó negyedévben, a visszaesés nagyobb lett a vártnál. Ez összefügg azzal, hogy a vállalati hitelezésben továbbra sem látszik a fordulat, sőt a bankok ismét szigorítottak a hitelezés ár- és nem árjellegű feltételein. Az autóipari nagyberuházások azonban jelentősen növelhetik a beruházási dinamikát a 2011-es és 2012-es évben.

A kivitel növekedése továbbra is jelentős, köszönhetően a külső kereslet 2010-es dinamikus bővülésének. Feltételezésünk szerint a külpiacok növekedése 2011-ben enyhén mérséklődni fog, ugyanis komoly negatív kockázatot jelent az adósságválság, valamint a fiskális konszolidációs intézkedések megkezdése a partnereinknél. Jövő év végére ezzel szemben ismét kétszámjegyű exportnövekedést prognosztizálunk. A bruttó hazai termék volumenindexére vonatkozó 2011-es előrejelzésünket összességében enyhén lefelé módosítottuk, míg jövőre dinamikus bővülésre számítunk. A kereslet felfutásának hatására a kapacitáskihasználtsági mutatók elérhetik, sőt meg is haladhatják a historikus átlagot, vagyis a kibocsátási rés bezáródását prognosztizáljuk 2012 végére.

[[ Oldaltörés (Folytatás: Foglalkoztatás, infláció, számok) ]]

 

A szezonális hatások miatt megtört a foglalkoztatottak számának emelkedő trendje. Ezzel párhuzamosan enyhén mérséklődött a munkanélküliségi ráta is, ami nagyrészt az aktív népesség számának csökkenésével magyarázható. A munkapiacra vonatkozó előrejelzésünkben a legnagyobb bizonytalanságot a közmunkaprogram okozza, mivel az itt foglalkoztatottak bére, illetve létszáma jelentősen torzítja a statisztikai mutatókat. Prognózisunk szerint az elkövetkező két évben tovább folytatódik a munkanélküliségi ráta csökkenése. A tavalyi év utolsó negyedévében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az előző évhez viszonyítva kismértékben csökkent. A visszaesés mögött elsősorban a közfoglalkoztatottak számának növekedéséből eredő összetételhatás, illetve a már említett adóváltoztatás húzódik meg. Mindkét tényező a valós béremelkedést lefelé torzítja. Összességében kissé felfelé módosítottuk a bruttó bérek dinamikájára vonatkozó előrejelzésünket, mivel a mérsékeltebb gazdasági növekedést kompenzálhatja az idei alacsony bázis.

Az infláció az elmúlt két hónapban mérséklődött, ami részben a fogyasztói kosár változásának, részben pedig a feldolgozatlan élelmiszerek vártnál alacsonyabb drágulásának volt köszönhető. A kínálati sokkok (mezőgazdasági termelői árak, olajár dinamikus emelkedése) azonban erősebbek a korábban feltételezettnél, ezért az éves bázisú fogyasztói árindex emelkedésére számítunk. Jövőre kezdetben mérséklődik az áremelkedés rátája, köszönhetően a bázishatásnak, azonban az év végére a keresleti tényezők ismét három százalék fölé emelik a fogyasztói árindexet. Az emelkedő inflációs nyomás, illetve a lakosság által várt infláció szintje és dinamikája miatt a jegybank 6 százalékra emelte az irányadó rátát. A fogyasztói árak várható dinamikájának tükrében a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt, illetve az inflációs várakozások megemelkedése esetén döntéshozóknak ismét reagálniuk kell az alapkamattal. Az irányadó ráta változása megjelent a lakossági, illetve vállalati hitelek kamataiban is, emellett pedig a bankok a nem árjellegű hitelezési feltételeken is tovább szigorítottak. Ennek következtében a hitelezési aktivitásban továbbra sem látszik fordulat, a kedvezőtlen tendenciák pedig gátat szabnak a beruházások megindulásának.

A tavalyi deficit a prognózisunk szerint néhány százalékponttal meghaladja a törvényben tervezett előirányzatot. Bár az elmaradó adóbevételeket új intézkedésekkel pótolta a kormány, és a kiadásnövekedés sem haladja meg a tartalékok mértékét, az önkormányzatok hiánya várhatóan jócskán túllépi a tervezett összeget. Az idei költségvetéssel kapcsolatos két legfontosabb hír a 250 milliárd forintos tartalékalap létrehozása és a hiány gyors növekedése. Bár ez utóbbi kedvezőtlen jel, az első hónapok alapján még nem áll rendelkezésre annyi információ, mely elég lenne a várható deficit felülvizsgálatához. Az újonnan meghirdetett Széll Kálmán Terv sikeres megvalósítása biztosíthatja a költségvetés hosszú távú egyensúlyát és az államadósság csökkenését, ám az intézkedések részleteinek többsége még nem ismert. A program leginkább a munkaerő-kínálat növelésére támaszkodik, így a végrehajtás sikere elsősorban attól függ, hogy találnak-e állást maguknak azok, akiket a különböző támogatások visszafogásával igyekszik a kormány visszaterelni a munkaerőpiacra.

A főbb makrogazdasági változók várható alakulása 

 

2010

2011

2012

Bruttó hazai termék (volumenindex)

1,2

3,1

3,6

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)

–2,1

3,1

4,1

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)

–5,6

3,5

4,9

Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)

14,1

9,2

9,3

Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)

12,0

8,2

9,7

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

5,5

6,1

5,7

Éves fogyasztói árindex (%)

4,9

4,3

3,1

A jegybanki alapkamat az év végén

5,75

6,25

6,50

Munkanélküliségi ráta éves átlaga (%)

11,2

10,6

10,2

A bruttó átlagkereset alakulása (%)

1,4

3,1

6,6

A mezőgazdasági hozzáadott értéke (volumenindex)

–15,4

3,5

8,5

Az ipar hozzáadott értéke (volumenindex)

8,9

7,5

5,5

Az építőipar hozzáadott értéke (volumenindex)

–8,3

4,5

6,0

Szolgáltatások hozzáadott értéke (volumenindex)

0,1

1,0

2,6

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában

1,6

1,8

1,1

Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában

–4,2

–2,9*

–2,6

Bruttó államadósság a GDP százalékában év végén

80,1

70,7

68,9

* A magánnyugdíj-pénztári vagyon felhasználásával becslésünk szerint +3,6 százalékos GDP-arányos egyenleg várható.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

Stabilitás Pénztárszövetség: elismerte hibáját a Századvég

Elismerte hibáját a Századvég Gazdaságkutató Zrt a Stabilitás Pénztárszövetség szerint, hiszen "a kormányhoz közelállónak tartott" kutatóintézet a korábbi 500 milliárd helyett legújabb közleményében már csak 420 milliárd forintos veszteségről beszél.

hvg.hu Gazdaság

A Stabilitás szerint manipulálják a nyugdíjpénztári adatokat

Alapvetően hibás adatokból von le téves következtetést a Századvég Gazdaságkutató Zrt., amely nemrégiben hozta nyilvánosságra: a magánnyugdíjpénztári rendszerben közel 500 milliárd forint veszteség keletkezett az elmúlt években – állíja közleményében a Stabilitás Pénztárszövetség.

Kövér: Sajtószabadság van, nagyobb is, mint kellene

Kövér: Sajtószabadság van, nagyobb is, mint kellene

Boris Johnson most előrehozott választással fenyegeti a parlamentet

Boris Johnson most előrehozott választással fenyegeti a parlamentet

Radar360: Fideszes csapat szereli le Hadházyt, EU-s kirúgással fenyegetnek

Radar360: Fideszes csapat szereli le Hadházyt, EU-s kirúgással fenyegetnek

Egy olasz falu azért könyörög, hogy senki ne használja a Google Térképet

Egy olasz falu azért könyörög, hogy senki ne használja a Google Térképet

Felborult egy kisbusz Albertirsán, nyolcan megsérültek

Felborult egy kisbusz Albertirsán, nyolcan megsérültek

Ráfutásos baleset okozott gigadugót a rakparton

Ráfutásos baleset okozott gigadugót a rakparton