A világgazdasági növekedés a 2010-ben nagyobb volt a korábban vártnál, köszönhetően a fejlődő ázsiai országok dinamikus bővülésének, ami maga után húzza a fejlett államok gazdaságát is. A rövid távú finanszírozási problémák és a költségvetési kiigazítások azonban rányomják a bélyegüket az általános üzleti hangulatra. A nemzetközi konjunktúra- és bizalmi indexek némi csökkenést mutattak az elmúlt hónapokban, azonban továbbra is historikusan magas szinten állnak. A munkaerőpiac lassan heveri ki a válság okozta sokkot: a munkanélküliségi ráta ciklikus komponense továbbra is magas, így a laza kondíciók a bérek mérsékelt emelkedését okozzák. Az inflációs folyamatokat rövid távon szinte valamennyi országban az olaj- és egyéb nyersanyagárak dinamikus emelkedése határozza meg, azonban az egyes országokban lényegesen eltér a kínálati sokkok fogyasztói árindexre gyakorolt középtávú hatása.

Életkép egy magyar bevásárlóközpontban. Nem fogyasztunk többet

Stiller Ákos

A fogyasztási és beruházási adatok azt jelzik, hogy Magyarországon a vártnál lassabban talál magára a belső kereslet, így a növekedés motorja továbbra is az export. A harmadik negyedévben bekövetkezett kedvező fordulat után ugyanis a háztartások fogyasztási kiadása az év végén ismét visszaesett. A belső kereslet legnagyobb súlyú tételének a zsugorodását véleményünk szerint elsősorban ideiglenes tényezők okozhatták: a januártól érvényes szja-változások hatására a vállalatok áttolták a bónuszok kifizetését az idei évre. Ennek következtében a bruttó bérek jelentősen mérséklődtek az előző év azonos időszakához képest. A visszafogott bérezési gyakorlat a fogyasztás dinamikáját is visszavetette a tavalyi év végén, azonban az alacsony bázis a 2011-es fogyasztási volumennövekedésre vonatkozó előrejelzést felfelé módosítja. A beruházások alakulása szintén kedvezőtlenül alakult a tavalyi utolsó negyedévben, a visszaesés nagyobb lett a vártnál. Ez összefügg azzal, hogy a vállalati hitelezésben továbbra sem látszik a fordulat, sőt a bankok ismét szigorítottak a hitelezés ár- és nem árjellegű feltételein. Az autóipari nagyberuházások azonban jelentősen növelhetik a beruházási dinamikát a 2011-es és 2012-es évben.

A kivitel növekedése továbbra is jelentős, köszönhetően a külső kereslet 2010-es dinamikus bővülésének. Feltételezésünk szerint a külpiacok növekedése 2011-ben enyhén mérséklődni fog, ugyanis komoly negatív kockázatot jelent az adósságválság, valamint a fiskális konszolidációs intézkedések megkezdése a partnereinknél. Jövő év végére ezzel szemben ismét kétszámjegyű exportnövekedést prognosztizálunk. A bruttó hazai termék volumenindexére vonatkozó 2011-es előrejelzésünket összességében enyhén lefelé módosítottuk, míg jövőre dinamikus bővülésre számítunk. A kereslet felfutásának hatására a kapacitáskihasználtsági mutatók elérhetik, sőt meg is haladhatják a historikus átlagot, vagyis a kibocsátási rés bezáródását prognosztizáljuk 2012 végére.

A szezonális hatások miatt megtört a foglalkoztatottak számának emelkedő trendje. Ezzel párhuzamosan enyhén mérséklődött a munkanélküliségi ráta is, ami nagyrészt az aktív népesség számának csökkenésével magyarázható. A munkapiacra vonatkozó előrejelzésünkben a legnagyobb bizonytalanságot a közmunkaprogram okozza, mivel az itt foglalkoztatottak bére, illetve létszáma jelentősen torzítja a statisztikai mutatókat. Prognózisunk szerint az elkövetkező két évben tovább folytatódik a munkanélküliségi ráta csökkenése. A tavalyi év utolsó negyedévében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az előző évhez viszonyítva kismértékben csökkent. A visszaesés mögött elsősorban a közfoglalkoztatottak számának növekedéséből eredő összetételhatás, illetve a már említett adóváltoztatás húzódik meg. Mindkét tényező a valós béremelkedést lefelé torzítja. Összességében kissé felfelé módosítottuk a bruttó bérek dinamikájára vonatkozó előrejelzésünket, mivel a mérsékeltebb gazdasági növekedést kompenzálhatja az idei alacsony bázis.

Az infláció az elmúlt két hónapban mérséklődött, ami részben a fogyasztói kosár változásának, részben pedig a feldolgozatlan élelmiszerek vártnál alacsonyabb drágulásának volt köszönhető. A kínálati sokkok (mezőgazdasági termelői árak, olajár dinamikus emelkedése) azonban erősebbek a korábban feltételezettnél, ezért az éves bázisú fogyasztói árindex emelkedésére számítunk. Jövőre kezdetben mérséklődik az áremelkedés rátája, köszönhetően a bázishatásnak, azonban az év végére a keresleti tényezők ismét három százalék fölé emelik a fogyasztói árindexet. Az emelkedő inflációs nyomás, illetve a lakosság által várt infláció szintje és dinamikája miatt a jegybank 6 százalékra emelte az irányadó rátát. A fogyasztói árak várható dinamikájának tükrében a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt, illetve az inflációs várakozások megemelkedése esetén döntéshozóknak ismét reagálniuk kell az alapkamattal. Az irányadó ráta változása megjelent a lakossági, illetve vállalati hitelek kamataiban is, emellett pedig a bankok a nem árjellegű hitelezési feltételeken is tovább szigorítottak. Ennek következtében a hitelezési aktivitásban továbbra sem látszik fordulat, a kedvezőtlen tendenciák pedig gátat szabnak a beruházások megindulásának.

A tavalyi deficit a prognózisunk szerint néhány százalékponttal meghaladja a törvényben tervezett előirányzatot. Bár az elmaradó adóbevételeket új intézkedésekkel pótolta a kormány, és a kiadásnövekedés sem haladja meg a tartalékok mértékét, az önkormányzatok hiánya várhatóan jócskán túllépi a tervezett összeget. Az idei költségvetéssel kapcsolatos két legfontosabb hír a 250 milliárd forintos tartalékalap létrehozása és a hiány gyors növekedése. Bár ez utóbbi kedvezőtlen jel, az első hónapok alapján még nem áll rendelkezésre annyi információ, mely elég lenne a várható deficit felülvizsgálatához. Az újonnan meghirdetett Széll Kálmán Terv sikeres megvalósítása biztosíthatja a költségvetés hosszú távú egyensúlyát és az államadósság csökkenését, ám az intézkedések részleteinek többsége még nem ismert. A program leginkább a munkaerő-kínálat növelésére támaszkodik, így a végrehajtás sikere elsősorban attól függ, hogy találnak-e állást maguknak azok, akiket a különböző támogatások visszafogásával igyekszik a kormány visszaterelni a munkaerőpiacra.