Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az egészségtelen élelmiszerekre, a kalóriadús termékekre, a telített zsírokban és a szénhidrátban gazdag élelmiszerekre javasolják kivetni az egészségügyi termékdíjat az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Rendszertudományi Irodájának munkatársai - derült ki a Világgazdaság birtokában lévő dokumentumból.
| A potenciális adóbevétel négy változata |
| Egészségtelen élelemiszerek: 4-28 milliárd. Kalóriadús élelmiszerek: 17-191 milliárd. Telített zsírokban gazdag élelmiszerek: 9,9-86,4 milliárd. Szénhidrátban gazdag élelmiszerek 14,8-80,6 miliárd. |
Így feketelistára kerülnének bizonyos csokoládék, cukrászsütemények, hamburgerek, szénsavas üdítők, illetve egyes étolajfélék is.
A javaslat négyféle választási lehetőséget kínál a kormánynak: ezek különféle mértékben növelnék az egészségtelennek minősülő, ám sokak által fogyasztott készítmények árát. Mivel az adónövekedéssel arányosan csökkenhet a fogyasztás, az adót úgy kellene belőni, hogy az hízlalja a költségvetést, de segítse az egészséges táplálkozás elterjesztését is. A szakértői anyag sorsáról a kormány dönt majd - írja a lap.
Cáfolat
A NEFMI egészségügyért felelős államtitkársága azonban a délelőtt folyamán cáfolta a Világgazdaság információit. Szerintük az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Egészségügyi Rendszertudományi Irodája nem készített kormányelőterjesztést a hamburgeradóra vonatkozóan.
"Az államtitkárság keresi azokat az alternatív forrásokat, amelyeket vissza lehet fordítani az egészségügybe az orvosok bérezésére, egyik ilyen lehetőség a népegészségügyi termékdíj. Az államtitkárság több alkalommal nyilatkozta, hogy a népegészségügyi termékdíj adótípusú teher, s mint ilyen annak bevezetése a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik" - írják közleményükben.
"A termékdíj bevezetésének részletein több szakértői munkacsoport is dolgozik. Nem az alapélelmiszerek drágulása a cél, hanem az, hogy a népegészségügyi katasztrófahelyzet előtt álló Magyarországon csökkenjen az egészségre káros élelmiszerek fogyasztása" - zárul a közlemény.
