Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az elmúlt évek általánosságban nem a vas- és acélipar legsikeresebb időszakaként jellemezhetőek. A pénzügyi válság miatt az ágazat legnagyobb felvevőpiacán, az építő- és az autóiparban jelentős keresletcsökkenés következett be, amelyet az európai termelők is megszenvedtek. „A válság elmúltával a kilábalás sikeressége leginkább azon múlott, hogy az adott országok hogyan tudtak élni az export lehetőségekkel, persze a hazai igények is befolyásolták ezt” – állítja Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. Ausztria például sikeresen használta ki a német és hazai autóipari megrendelések megugrását, így az elmúlt 20 év legjobb értékét produkálta 27,3 százalékos termelési növekedéssel éves bázison. Mivel pillanatnyilag Szlovákiában gyártják a legtöbb autót a lakosság számához mérten (az országban gyárt autót (VW, KIA, Peugeot és a Citroen), ezért az acélipari termelés növekedése itt is jelentős volt: 22,5 százalék éves szinten.
Összeszerelés az Audi győri gyárában. Sok acél kell
Bánkuti András
Ugyanakkor más európai országokban nem sikerült ilyen jól a kilábalás. Bár a világ 11-ik legnagyobb acéltermelőjeként számon tartott Olaszországban 2010-ben 29,7 százalékos volt a termelés növekedése, ez nem volt képes kompenzálni a 2009-es 35,5 százalékos zuhanás hatását, és a teljes termelés összessége még mindig nem érte el a válság előtti szintet. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kínai gazdaság túlhevülését megakadályozni hivatott kormányzati intézkedések révén a kínai kereslet visszaesett, így az olasz üzemek jelentős eladatlan készletekkel és felesleges kapacitással rendelkeznek. Spanyolországban is hasonló a helyzet, ahol 2010-ben 13,6 százalékos növekedés áll szemben a 2009-es 23,3 százalékos eséssel. A gyenge hazai kereslet miatt a korábban előrejelzettnél jóval több időre lesz szükség a talpraálláshoz.
Az Atradius számításai szerint az európai acélipari piac 2011-ben átlagosan 4,1 százalékkal bővülhet, de az autóiparban 5,7 százalékos növekedés várható. Mindemellett a fejlődés hosszú távú lehet, egy év múlva 3,4 százalékos növekedéssel számolnak az egész európai acéliparra vonatkoztatva. Vanek Balázs szerint Magyarországon is az acélipar szempontjából kedvező folyamatok zajlanak, hiszen több autógyár is jelentős kapacitásnövelést hajt végre 2011-ben, így akár 10 százalékkal növelhetik termelésüket a megélénkülő belföldi kereslet jóvoltából. A győri Audi 2013-ig folyamatosan növeli kapacitását és egyes hírek szerint ez a folyamat két év múlva sem áll meg. A terv szerint 2013-ig lezajló 900 millió eurós kapacitásbővítő beruházás közvetlenül mintegy 1800 új munkahelyet teremt, a beszállítókat és szolgáltatókat beleértve pedig a jövőben összesen több mint 15 ezer embernek biztosít munkát. Az Audi tervei mellett 2012-től üzembe áll a Daimler (Mercedes) új, mintegy 800 millió eurós kecskeméti gyára is, ahol a jelenlegi 700 fős dolgozói létszám 2000-re bővül.
Mindemellett április közepén lerakták az Opel új motorgyárának alapkövét Szentgotthárdon, és ezzel megkezdődik az Opel 500 millió eurós beruházása, amely 2012 végére készül el. A beruházás közvetve és közvetlenül mintegy 2 500 munkahelyet teremt a térségben. A magyar cégek jelenleg is mintegy 400 millió euró értékben szállítanak be az Opelt is tulajdonló GM-nek.
„A kormány várakozásai szerint 2013-ban 5 százalék körüli GDP-növekedés teljesülhet Magyarországon, részben az autógyártók termelésének növekedése miatt is. Ez természetesen pozitív hatással lehet a magyar acéliparra is, mindemellett a régiós termelésnövekedés révén az exportpiacokon is találhatnak maguknak kiváló üzleti lehetőségeket a magyar acélgyártók. Például a hatalmas kapacitású szlovákiai autógyárak minden szempontból elérhető közelségben vannak” – mutatott rá az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
