Az államháztartás központi alrendszerének április havi többlete 75,9 milliárd forintban teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 101,1 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 5,9 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 31,1 milliárd forintos deficittel zártak.

2010-ben az államháztartás központi alrendszerének április végi deficitje 637,0 milliárd forint lett, mely az éves teljesítés 73,2 százaléka volt. Tavaly áprilisban az államháztartás központi alrendszere 27,1 milliárd forint deficitet mutatott, ehhez képest tehát az idei teljesítés 103 milliárd forinttal kedvezőbb.

Az államháztartás központi alrendszerének április végi főbb pénzforgalmi adatai

NGM

Az április végi egyenleg alakulásának fontosabb okai, hogy a központi költségvetés 2011. évi hiányának alakulását az egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutásai okozzák, mindenekelőtt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevételek mintegy 528  milliárd forintos összege a második félévben teljesül. Továbbá az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1025/2011. (II. 11.) Korm. határozat és a költségvetési törvény módosításának megtakarítási intézkedései (összesen 250,3 milliárd forint) is nagyobbrészt csak az év hátralévő részében eredményeznek hiánycsökkenést.

Mindezek együttesen biztonságosan tarthatóvá teszik a 2011. évi költségvetés 2,94 százalékos hiánycéljának tartását – állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ha az április végi egyenleget (666,2 milliárdos deficit) a magánnyugdíjból származó bevételek időarányos teljesítésével korrigáljuk, akkor a hiány 490 milliárd forintra csökken, ami az éves előirányzat 71,3 százaléka lenne. Meg kell azonban jegyezni, hogy az áprilisi javulás – hasonlóan az előző hónapok romlásához – jelentős részben éven belüli eltérő bevételi és kiadási lefutásnak köszönhető.

Az áprilisi többlet a jelentés szerint a következőképpen áll össze:

Bevételek. A központi költségvetés április havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest mintegy 48 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek. A bevételeken belül elsősorban a személyi jövedelemadó bevételek, az általános forgalmi adó, valamint a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei teljesültek kisebb összegben.

Kiadások. A központi költségvetés április havi kiadásai közel 191 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A nagyságrendileg a legnagyobb elmaradás a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatoknál figyelhető meg, aminek részben ütemezési okai vannak, illetve egyes kiadási tételek kiesései (pl. a 2010. évi eseti kereset-kiegészítés második részének kifizetése, a 2010. évi országgyűlési választások költsége). Emellett azonban alacsonyabb összegben realizálódtak az egyedi és normatív támogatások, a lakástámogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai, valamint a kamatkiadások is.

Kamategyenleg. A kamatkiadások 2011 áprilisában 49,3 milliárd forintot tettek ki, 24,4 milliárd forinttal maradtak el az előző év megfelelő időszaki értékétől, a kamatbevételek pedig 10,5 milliárd forintos szintet érték el, 0,1 milliárd forinttal magasabbat, mint az előző évben. A nettó kamatkiadások (38,7 milliárd forint) összességében 24,6 milliárd forinttal lettek kisebbek az előző évinél. A kamatfizetések éven belüli lefutása évről évre számottevően eltér a finanszírozási terv sajátosságainak megfelelően, ez okozta az eltérést. Erre vezethető vissza, hogy az adósságtömeg és a hozamok előző évihez képest magasabb szintje mellett következett be havi szinten a nettó kamatok csökkenése. Az előző évinél az adósságállomány 7,2 százalékkal volt magasabb (az egyelőre csak március végére rendelkezésre álló adatok szerint), és a forinthozamok is magasabbak voltak 80 bázisponttal 2010 áprilisához képest.

TB-alapok. A társadalombiztosítási alapok 31,1 milliárd forintos hiányának alakulásánál figyelembe kell venni egyrészt, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékbevételek 2011 áprilisában már a teljes járulékbefizetést tartalmazzák. Másrészt, míg 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap többféle jogcímen részesült támogatásban a központi költségvetésből, addig 2011 áprilisában e támogatásokat teljesen megszüntették. A kieső támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel fogja a második félévben pótolni.

Elkülönített állami pénzalapok. Az elkülönített állami pénzalapok április havi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok összes bevételei 14,5 milliárd forinttal, a kiadásai 4,0 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A bevételi elmaradás oka elsősorban az, hogy jogszabályváltozás következtében a rehabilitációs hozzájárulás már nem a Munkaerőpiaci Alap bevételei között jelenik meg, hanem a költségvetés közvetlen bevételét képezi.