IMD-évkönyv: a rossz kormányzás lejtőre lökte Magyarország versenyképességét

A versenyképességi világrangsort tartalmazó évkönyvet a független svájci IMD magánalapítvány szerkeszti nemzeti partnerek – Magyarországon az ICEG European Center – közreműködésével. A 2011-es évkönyv tán legfontosabb általános üzenete, hogy a 2008-ban világméretűvé vált pénzügyi és reálgazdasági válság hatása tompul. Magyarország számára pedig, hogy meg kell küzdenie olyan kihívásokkal, mint a nagyobb önuralmat tanúsító fiskális politika fenntartása, az unió legalacsonyabb foglalkoztatási rátája, az nagy adminisztrációs költségek mérséklése, a mérsékelt innovációs teljesítmény javítása vagy a GDP-ből túl nagy szelettel részesedő feketegazdaság visszaszorítása.

A magyar versenyképességi helyezés változása az elmúlt öt évben

IMD - ICEG

A pénzügyi piacok regenerációjának köszönhetően az Egyesült Államok újra a toplista élére állhatott. Ezt a pozíciót a tavalyi másodikkal, Hongkonggal megosztva érdemelte ki. A másik fontos üzenet, hogy a lista 2011-ben egyáltalán nem igazolja a világgazdaság erőközpontjaiként üzemelő nagy gazdaságok dominanciáját. A harmadik Szingapúr, Svédország pedig két helyet javítva érkezett meg a ranglista negyedik helyére. Pozíciója egyértelmű jele az északi országok versenyképességet támogató berendezkedésének. Németország jó erőben van ismét, hat helyet javítva a lista tizedik helyét foglalja el. A fölemelkedése javarészt a stabil és egyre erősödő exportteljesítményének, valamint rugalmas munkaerőpiacának köszönhető.

Az egyes versenyképességi tényezők alapján elfoglalt magyar helyezés 2011-ben

IMD - ICEG

Magyarország pozíciójára a világgazdaság javulása nem hatott elég pozitívan, még a német versenyképesség erősödése sem húzta eléggé magával. Hazánk 5 hellyel csúszott lejjebb az 59 országot felsorakoztató versenyképességi rangsorban, így 2011-ben csupán a 47-ik helyet foglalta el. Magyarországnak nemcsak az üzleti hatékonysága (a 47-ről az 50-ik helyre) és gazdasági teljesítménye (a 40-ről a 44-ik helyre) romlott szignifikánsan, hanem a kormányzati hatékonysága is (az 51-ikről az 52-ik helyre). A térségünk országai közül Csehország az előző évhez képest egy helyet rontva a 30-ik, Észtország egy helyet javulva 33-ik, Lengyelország két helyet rontva a 34-ik, Szlovákia egy helyet javítva éppen mögöttünk a 48-ik, Románia 4 pozíciót javítva az 50-ik, Szlovénia egy helyet javulva az 51-ik, Bulgária két helyet romolva 55-ik, Horvátország pedig két helyet romolva az 58-ik.

Versenyképességi helyezésünk a gazdasági teljesítmény alapján az utolsó öt évben

IMD - ICEG

A felmérők standardizált módszerekkel dolgoztak minden ország esetében. A statisztikai adatok mellett a megkérdezett vállalatvezetők véleményadatai is egyharmad súllyal szerepelnek a részindexek kialakításában. Összesen 331 kritériumot vizsgálnak, ezek alapján matematikai módszerekkel alakítják ki a végső mutatókat.

A magyar pozícióvesztésre a kormány teljesítményének elemzésekor lehet leginkább magyarázatot találni. A követett fiskális politika iránti bizalomvesztés, amit a CDS-felárak elszaladása is jelzett, nagyon fontos tényező volt a versenyképesség romlásában. Természetesen a következő kiadványban ez a helyzet változhat, hiszen a mostani vizsgálatban az emelkedő gazdasági növekedést, illetve az államháztartási egyensúly érdekében bejelentett intézkedéseket még nem értékelték. Az mindenesetre érdekes, hogy az egyensúlyi nehézségekkel küszködő Portugália is elénk került e tekintetben.

A kutatás során megkérdezett magyar vállalatvezetők a mellékelt táblázatban felsorolt 15 indikátor közül 5-öt választhattak ki, amelyek érzésük szerint a legjobban jellemzik az ország gazdaságát. A táblázatban szereplő értékek azt mutatják, hogy a választások hány százalékban estek az egyes tényezőkre.

Jól látszik, hogy a képzett munkaerő, a megbízható infrastruktúra, a magas oktatási színvonal, a produktív munkaerő és az alacsony működési költségek rajzolják fel a magyar gazdaság jellemzőit pozitív oldalról. Míg az alsó régiókban a nehézkes finanszírozás, a nem eléggé hatékony jogi környezetet, a politika stabilitási és kiszámíthatósági problémái, a korrupció és a bürokrácia keserítik a vállaltvezetők életét.

Ha Magyarország erősségeit és gyengeségeit nézzük a különböző fő vizsgálati területeken, akkor a következőket találjuk. A gazdasági teljesítményünkben a legerősebb elem a közvetlen befektetések beáramlása és az exporttermékek megléte. A legnagyobb gyengeségünk, hogy a tevékenységek külföldre telepítésének veszélye, illetve a gyenge foglalkoztatási színvonal. De a portfólióbefektetők sem találnak elég célpontot, s a GDP növekedése sem elég gyors. A kormányzati hatékonyság legerősebb vonása az induló vállalkozások kezelése és a profithoz mért nyereségadó mértéke. A gyengeségek között az első, hogy nem elég hatékony az szja-rendszer, továbbá elöregszik a társadalom, kiterjedt a feketegazdaság és rossz az átláthatóság.

Az üzleti hatékonyságnál erősek vagyunk abban, hogy a termelőágazatokban alacsony a unit labor cost (a termelékenységnövekedés hatásától megtisztított fajlagos munkaköltség), a menedzsment anyagi elismerése jó, megfelelő a fizetési színvonal, van elegendő női munkaerő. De gyengék vagyunk, ha a rugalmasságot és az alkalmazkodóképességet nézzük. Baj van az értékrendszerünkkel. Rosszul állunk a globalizációhoz, és kevés az életképes kis és közepes cégünk.

Versenyképességi helyezésünk a kormányzati teljesítmény alapján az utolsó öt évben

IMD - ICEG

Az infrastruktúrában erősek vagyunk többek között az általános és középiskolai oktatásban az egy tanárra jutó diákok számát tekintve, a high-tech export támogatásában, a környezeti jogokban, vagy az alapanyagokhoz való hozzáférésben. Gyengék vagyunk azonban a fenntartható fejlődésben, a nyelvtudásban, a klímaváltozáshoz való viszonyunkban és az innovatív kapacitásokban, az élet minőségében, a kiber biztonságban, a tudományos kutatásban, az egészségügyben, a képzett mérnökök számában, és a zöldtechnológiákban.

Versenyképességi helyezésünk az üzleti hatékonyság alapján az utolsó öt évben

IMD - ICEG

A mostani vizsgálat kimutatta – elsősorban a feltörekvő országok esetében –, hogy jó kormányzati teljesítmény ott is lehetséges, ahol az állam nagyobb szabadságot is adhatna a polgárainak. A mostani válsággal terhelt időkben, miközben a világgazdaság igen gyors átalakuláson megy keresztül, a kormányok szerepe felértékelődik. Az IMD évkönyvének idei kiadása ezért külön figyelmet szentel a kormányzati szerepvállalásra. A válság nyomán felbukkanó keynesi reneszánsz – a költségvetési kiadások felfuttatása a visszaesés megfékezése érdekében – arra enged következtetni, hogy a versenyképesség egyik sarokkövévé a kormányzati hatékonyság válik.

Versenyképességi helyezésünk az infrastruktura alapján az utolsó öt évben

IMD - ICEG

Mint az IMD World Competitiveness Center igazgatója, Stephane Garelli professzor figyelmeztetett: „A kormányzati kiadások új rekordot értek el a recesszió óta. A fejlett országokban az állami kiadások GDP-n belüli részaránya átlagosan 47 százalék. S már most találni 12 olyan európai országot, ahol ez az érték az 50 százalékot is meghaladja. A legtöbbet költő országok közül 23 Európában található. Ilyen körülmények között óhatatlan, hogy a kormányzati hatékonyság javuljon, ami jelentős mértékben segítheti elő az országok versenyképességének erősödését.”

Magyarország a válságkezelés során nem követhette a keynesiánus módszereket, hiszen nem növelnie, hanem csökkentenie kellett kormányzati kiadásait. Ettől függetlenül – a vizsgálat tanúsága szerint – a kormányzati teljesítmény erősödése (hiszen például a közkiadásokat tekintve az 51-ikek, a fiskális politikában pedig csak az 55-ikek vagyunk) eredményezhetné a leggyorsabban a versenyképességi rangsorban elfoglalt helyünk ismételt javulását.