A drágulás elsősorban az ázsiai légi fuvarozók profitját veti vissza, míg az európaiak eredményei javulhatnak, de csak a bázishatás miatt, ami abból adódik, hogy egy évvel korábban az izlandi vulkánkitörést követő légtérzárak miatt jelentősen visszaesett a forgalom.

A légi utasforgalom éves szinten 4-5 százalékkal nőhet, ez azonban nem elég a hordónként 130 dollár fölé emelkedett üzemanyagárak okozta költségnövekedés ellentételezésére. Visszahúzó hatás az is, hogy a teherforgalom stagnál, az üzleti bizalom pedig jelentősen romlott az utóbbi hónapokban, egyebek mellett az euróövezeti államadósság-válság újbóli fellángolása miatt. Ez utóbbi tényező a legnagyobb növekedést ígérő területen, a prémium kategóriában - az üzleti utazások területén - okozhat visszaesést - áll az előzetes becsléseken alapuló elemzésében.

A második negyedévről még csak szórványosan állnak rendelkezésre adatok, a végleges következtetésekkel ezért várni kell. Az azonban már látszik, hogy az utaskilométerenként fizetett átlagos jegyár alapján számolt bevétel növekedése lassul, holott még nem is érte el a válság előtti szintet - mutatott rá az IATA, hozzátéve, hogy az ágazat kilátásait övező aggodalmak miatt az idén eddig 15 százalékkal gyengültek a légitársaságok részvényei.

A szervezet egy korábbi, júniusi elemzésében azt írta, hogy az üzemanyag drágulása 27 milliárd dollár extra, előre nem tervezett kiadást jelenhet. A szövetséghez tartozó mintegy 230 légitársaság kerozinszámlája így 133 milliárd dollárról 160 milliárdra emelkedhet. Ennek döntő részét a társaságoknak ki kell gazdálkodniuk, az utasokra csak 25 százalék hárítható át a megemelkedett költségekből jegyáremelés formájában.