hvg.hu: Orbán Viktor hétfői beszéde megszorító intézkedéseket sejtet. Azt mondta, a további szigorra azért van szükség, mert ha nem tartjuk a hiánycélokat, akkor Magyarország elveszítheti szuverenitását, és Görögország sorsára juthat, az ugyanis szerinte alapvetően megszűnt önálló ország lenni. Mit gondol erről?

Tatha Ghose: Nem vitatom, hogy Görögország nemzeti szuverenitása súlyos csorbát szenvedett, maguk, magyarok azonban össze nem vethetően jobb helyzetben vannnak a görögökhöz képest, minden mérlegadatuk jónak mondható, a forint stabil, a magyar államkötvények iránt folyamatosan masszív a külföldi kereslet.

hvg.hu.: De, mint ahogy a napokban kiderült, a GDP-növekedés alacsonyabb a vártnál, és a költségvetés bevételei is elmaradnak a tevezettől. Mit gondol az újabb megszorítások szükségességéről?

T. G.: Az a véleménye az Commerzbank elemző műhelyének, hogy a jelenlegi helyzet Európában nem tesz szükségessé további szigorításokat. Ellenkezőleg: gazdasági élénkítést javasolunk, annál is inkább, minthogy meggyőződésünk szerint  nem fenyegeti újabb recesszió sem Amerikát, sem Európát, pláne Ázsiát. Alaptalannak, sőt felelőtlennek, öncélúan szenzációhajhásznak tartjuk azokat a véleményeket, amelyek azt üzenik, hogy globális visszaesés következik be.

Orbán Viktor és Martonyi János hétfői bejelentése. Dacolnak a veszéllyel?

MTI / Beliczay László

hvg.hu : De hiszen egy sor adat: a munkanélküliségi mutatók romlása, az ipari termelés stagnálása, a lakásépítkezések lassulása, a kereskedelmi forgalom stagnálása ezt jelezte az utóbbi hónapokban mind Amerikában, mind Európában. Miért lennének szenzációhajhászok, akik ezen az alapon borúlátóak?

T. G.: Mert mindazok, amit felsorolt, részadatok csupán, és nem bizonyítanak semmit sem arra vonatkozólag, hogy újabb globális recesszióval kell számolnunk. A mi számításaink szerint áprilisban, májusban elértük egy ciklus alját, és ezt a tőzsdék egészen extrém módon reagálták túl. A hatalmas árfolyamzuhanásokról szóló hírek rontották a piaci résztvevők pszichéjét. A hangulat – várakozásaink szerint – nagyon hamarosan az ellenkezőjébe fog fordulni.

hvg.hu: De mitől fordulna át?

T. G.: Szerintünk az európai irányt mutató menedzserindexek, amelyeket a következő napokban hoznak nyilvánosságra, már a fordulatot fogják sejtetni. Az amerikai munkanélküliségi mutatók is javulást tükröznek majd. Magyarország számára az jelenthet majd biztatást vagy adott esetben aggodalmat, hogy milyen makroadatok jönnek ki Lengyelországban, illetve Törökországban, amelyek az unió perifériájának meghatározó gazdaságai. Nos, a ma közzétett lengyel adat (4,3 százalékkal bővült a lengyel gazdaság az előző év hasonló időszakához képest – a szerk.) önmagáért beszél, és engem támaszt alá. Röviden: szerintünk a következő hónapokban világszerte azt fogjuk látni, hogy kászálódunk ki a gödörből, amit a tőzsdék előre jeleznek majd, az ősszel nagyobb árfolyam-emelkedésekre számítunk az ipari ágazatokban.

hvg.hu: Mi várható a bankszektorban? Az önök által előrevetített fellendülés hozzájárulhat a pénzintézetek, illetőleg az euró körüli válság megoldásához?

T. G.: Alapvetően nem. De ezek a problémák egy időre nyugvópontra jutnak hamarosan. A világgazdaság szempontjából annak van most jelentősége, hogy Németországban, a vezető nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban, illetőleg Kínában beindul-e vagy sem a jelenlegihez képest nagyobb növekedés. Erre tehát igennel válaszolok. Ha igazam van, akkor szőnyeg alá kerülnek egy jó darabig az euróval, általában az EU-val kapcsolatos óriási problémák, melyek a következő visszaesési ciklus kezdetén fognak megint előkerülni.

AP

hvg.hu: Ön tehát azt mondja, hogy most csupán egy szokványos, a gazdasági ciklusok normális változásához kapcsolódó válságot élünk meg?

T. G.: Igen. Abban persze speciális a jelenlegi helyzet, hogy most a szokásoshoz képest nagyobb hangsúlyt kapnak az államadósság-problémák. De ezek mindig léteztek, gazdasági visszaesésekhez kapcsolódóan súlyosbodnak, fellendülésekhez kapcsolódóan enyhülnek. Az Egyesült Államok problémája mindig kezelhető, az Európai Unió számára pedig nincs más hosszú távú lehetőség, mint hogy erősítse a belső kohéziót, létrejöjjön a pénzügyi unió. Amit azonban itt és most mondani érdemes: az unión belül a meglévő intézmények kezelni tudják a görög válságot, mert annak nincs meghatározó jelentősége, a görög nemzetgazdaság ugyanis egészen piciny. Ezen kívül arra koncentrálnak majd, nehogy Spanyolországtól megvonja a piac a bizalmat.

hvg.hu: És mindezt a németek fogják levezényelni?

T. G.: Ha van sikeres modell Európában, akkor az a német. Érdem alapon és az ésszerűség törvénye alapján szerintünk az euró jövője kapcsán az fog történni, amit a németek helyesnek tartanak. De hangsúlyozom még egyszer, ez olyan probléma, amely lassan fog megoldódni, például Magyarország szempontjából ennek nincs is aktuális jelentősége. A magyarok devizakitettségének problémája viszont nem számít jelentősnek a nagy Európai Unió szemszögéből. Maguknak mindenképpen rá kell kapcsolódniuk az általunk jósolt globális gazdasági fellendülésre. A versenyképességüket kell nagyon gyorsan javítaniuk.

Német modell, európai út?

AP

hvg.hu: A magyar kormány ezt már tavaly tavasszal is mondta, és nem lett belőle a jelek szerint semmi.

T. G.: Mert jött a negatív ciklus. És valószínűleg hiba volt az egykulcsos adó bevezetése, mert rosszul időzítették, és a jelek szerint inkább a Magyarországnál fejletlenebb és más kultúrájú országokban fejti ki a magyar kormány által várt pozitív élénkítő hatást. Progresszív adózás látszik helyesebbnek Magyarország számára. Az élénkítést azonban a sikeres, a húzó nagyvállalatokra, a bankokra, a külföldi tőkére terhelt válságadók kivezetésével, mielőbbi megszüntetésével tudjuk a Commerzbankban elképzelni. Most nem a megszorításokat jelentő túlzott spórolás ideje van, annak éppen az ellenkezője.

hvg.hu : De hiszen a hiánycél, a legszigorúbb költségvetési politika elsődleges uniós cél lett.

T. G.: Egyrészt mi ezzel nem értünk egyet. Azt valljuk, amit Stiglitz, Krugman és más, főként amerikai közgazdászok, hogy ilyen ciklusok kezelésénél lazításokra van szükség. Magyarország eleve nem tagja az euróövezetnek, nem akarja a közeljövőben bevezetni az eurót, sokkal nagyobb szabadságot engedhet meg magának. Szerintünk a költségvetési hiánycélt fel lehetne emelni akár 4 százalékosra is. Az eredeti kérdésére válaszul még egyszer mondom: mindez nem csorbítaná Magyarország függetlenségét, szuverenitását, mert a lazítás az élénkítést, a versenyképesség erősítését kell, hogy szolgálja. Mindebből Magyarország a közelgő fellendülési ciklusban profitálhat, aztán megfelelő tartalékokat képezhet a majdani visszaesés időszakára.