Werner Faymann az osztrák kormány szokásos heti ülése után kijelentette, ő és Michael Spindelegger alkancellár "egy sor beszélgetést folytattak" a magyar féllel az osztrák bankoknak a tervet érintő aggodalmairól. "A magyar félnek tudomása van ezekről (az aggodalmakról)" - mondta Faymann az osztrák rádió tudósítása szerint. "A következő lépés nem politikai egyeztetés lesz, hanem annak a vizsgálata, hogy mennyiben jogszerű ez (a terv)" - mondta.

A külügyminiszteri tisztséget is betöltő alkancellár felidézte, hogy előző nap Brüsszelben ismertette az osztrák álláspontot magyar hivatali partnerével, Martonyi Jánossal. Az ORF tudósítása szerint Spindelegger azon a véleményen van, hogy az Európai Bizottságnak kell megvizsgálnia, az Európai Bíróságnál el lehet-e érni egy, részben külföldi bankok kárára való adósságelengedési előírással szemben ideiglenes biztosítási intézkedést, vagyis átmeneti tilalmat.

Nagyítás-fotógalériánk a parlament őszi ülésszakának első napjáról - kattintson a képre!

Túry Gergely

"Világossá kell tenni szomszédunk, Magyarország számára, hogy magánjogi szerződésekbe való beavatkozás összeegyeztethetetlen az európai jogrenddel" - fogalmazott az osztrák külügyminiszter. Kitért arra is, hogy a brüsszeli külügyminiszteri tanácsülés alkalmával belga és holland kollégáival is beszélt a kérdésről, és ők egyetértettek vele.

Martonyi János hétfőn kijelentette: tehermegosztásról, kockázatmegosztásról van szó a hitelnyújtó bank és a hitelfelvevő ügyfél között, és a kormány majd kidolgozza a feltételrendszert, a parlament pedig dönteni fog arról. A külügyminiszter hozzátette, hogy a bankok éveken át jelentős kampányt folytattak a devizaalapú hitelek mellett. Megjegyezte, nem hiszi, hogy az osztrák bankok számára egzisztenciális kérdést jelentene a magyarországi hitelállomány nagyságrendje.

Osztrák sajtóértesülés szerint hétfőn Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter levélben tiltakozott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternél. Fekter úgy fogalmazott, a kormány javaslata veszélyezteti Kelet- és Közép-Európa egészének pénzügyi stabilitását és sérti a jogrendet. Az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) úgy fogalmazott, a javaslat "olyan helyzetet teremt, amely aligha egyeztethető össze a belső piaci szabályokkal". Az OeNB szerint a megoldás jogbizonytalanságot okoz, és befektetőket riaszthat el.