Az LMP által márciusban benyújtott előterjesztés alapján fél évig nem lehetne engedélyt adni a 400, illetve nagyobb településeken a 800 négyzetmétert meghaladó alapterületű kereskedelmi egységek építésére. A szakmai szervezetek ezzel szemben Budapesten legalább 10 000 négyzetméternél, vidéken pedig legalább 5000 négyzetméternél, vagy e felett húznák meg a mérethatárt.

Három szakmai szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) kedden adott ki közös állásfoglalást, amelyben a parlament előtt lévő, "plázastop" néven emlegetett törvénytervezethez fogalmazzák meg saját javaslataikat.

A szakmai szervezetek azt is javasolják, hogy a vegyes hasznosítású létesítmények közül csak az összes bruttó alapterület ötven százalékát meghaladó kereskedelmi funkciójú létesítmények essenek a törvény hatálya alá. Egy módosító indítvány a meglévő kereskedelmi létesítmények átalakítását és bővítését is megtiltaná. A három egyesület kezdeményezi, hogy meglévő kereskedelmi létesítmény esetén az átépítés, bővítés vagy funkcióváltás akkor essen a törvény hatálya alá, ha az meghaladja az összes eladótér harminc százalékát.

A törvénytervezet az egyenletes földrajzi eloszlás alapján kívánja biztosítani a fenntarthatóságot, az egyesületek szerint azonban a kereskedelem fenntarthatóságát sokkal inkább a keresletnek megfelelő sűrűség biztosítja. A szervezetek álláspontja szerint a törvénytervezet több ponton ellentmond az uniós szabályozásnak, egyebek közt a szabad verseny és a vállalkozási jog korlátozásával és a magántulajdont érhető sérelem miatt.

A szakmai szervezetek arra is felhívják a figyelmet, hogy a plázastop bevezetésének hatására az építőipar hanyatlása fokozódna, ami a hazai GDP-re is negatív hatással lenne. Emellett a foglalkoztatottságra nézve is veszélyt hordoz, hiszen egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, míg egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát. Az MBSZ adatai szerint ezek a kereskedelmi létesítmények 2010-ben közel 110 ezer embernek biztosítottak munkahelyet.

Azzal is érvelnek, hogy a kiskereskedelmi szabad verseny a vásárlók, fogyasztók érdekeit szolgálja. Az elmúlt években az élelmiszerek inflációja az általános fogyasztói árnövekedés alatt maradt, ami jelentős részben az erős versenynek volt köszönhető.