Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az LMP által márciusban benyújtott előterjesztés alapján fél évig nem lehetne engedélyt adni a 400, illetve nagyobb településeken a 800 négyzetmétert meghaladó alapterületű kereskedelmi egységek építésére. A szakmai szervezetek ezzel szemben Budapesten legalább 10 000 négyzetméternél, vidéken pedig legalább 5000 négyzetméternél, vagy e felett húznák meg a mérethatárt.
Három szakmai szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) kedden adott ki közös állásfoglalást, amelyben a parlament előtt lévő, "plázastop" néven emlegetett törvénytervezethez fogalmazzák meg saját javaslataikat.
A szakmai szervezetek azt is javasolják, hogy a vegyes hasznosítású létesítmények közül csak az összes bruttó alapterület ötven százalékát meghaladó kereskedelmi funkciójú létesítmények essenek a törvény hatálya alá. Egy módosító indítvány a meglévő kereskedelmi létesítmények átalakítását és bővítését is megtiltaná. A három egyesület kezdeményezi, hogy meglévő kereskedelmi létesítmény esetén az átépítés, bővítés vagy funkcióváltás akkor essen a törvény hatálya alá, ha az meghaladja az összes eladótér harminc százalékát.
A törvénytervezet az egyenletes földrajzi eloszlás alapján kívánja biztosítani a fenntarthatóságot, az egyesületek szerint azonban a kereskedelem fenntarthatóságát sokkal inkább a keresletnek megfelelő sűrűség biztosítja. A szervezetek álláspontja szerint a törvénytervezet több ponton ellentmond az uniós szabályozásnak, egyebek közt a szabad verseny és a vállalkozási jog korlátozásával és a magántulajdont érhető sérelem miatt.
A szakmai szervezetek arra is felhívják a figyelmet, hogy a plázastop bevezetésének hatására az építőipar hanyatlása fokozódna, ami a hazai GDP-re is negatív hatással lenne. Emellett a foglalkoztatottságra nézve is veszélyt hordoz, hiszen egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, míg egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát. Az MBSZ adatai szerint ezek a kereskedelmi létesítmények 2010-ben közel 110 ezer embernek biztosítottak munkahelyet.
Azzal is érvelnek, hogy a kiskereskedelmi szabad verseny a vásárlók, fogyasztók érdekeit szolgálja. Az elmúlt években az élelmiszerek inflációja az általános fogyasztói árnövekedés alatt maradt, ami jelentős részben az erős versenynek volt köszönhető.
