Komoly az esélye annak, hogy nem sikerül a kormánynak az év elején meghirdetett jelentős államadósságcsökkentés - olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön megjelent, a 2012-es költségvetési törvényjavaslatról szóló elemzéséből. Az MNB számításai szerint ugyanis a teljes (bruttó) államadósság 2011 végére eléri a 78,5 százalékot  GDP-arányosan.

Orbán Viktor januárban a Bildnek adott interjújában még azt ígérte, hogy a magyar államadósság a GDP 72-73 százalékára csökken idén. A 2012-es költségvetés benyújtásakor Matolcsy György már 73 százalékról beszélt, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig szerdán kiadott közleményében azt bizonygatta, hogy a kormány „82 százalékról 74 százalékra csökkentette az államadósság mértékét”. A jegybank adatai alapján azonban még a kiindulópontról sem pontosan számol be Matolcsy tárcája, az államháztartás teljes adóssága ugyanis tavaly év végén 81,3 százalék volt.

Jövőre sem nyerünk csatát

Az MNB többek között azért vár jóval magasabb bruttó államadósságot év végére a kormánynál, mert a forint gyengülése miatt a devizaadósságunk forintban mért értékének jelentősebb növekedésére számít. A gyenge forint miatt a kormány a jövő évi 71,8 százalékos adósságcélt is elvétheti, ugyanis az MNB szerint az államadósság 2012-ben mindössze 77,5 százalék körül alakulhat.

Fontos megjegyezni, az MNB nem számol azzal, hogy a kormány eladja a családi ezüstöt: vagyis államadósságcsökkentésre fordítja a nemzeti bankban lévő devizabetétjét, illetve felhasználja a magánnyugdíjpénztári vagyon maradékát. A jegybank ezen a ponton figyelmeztet arra, hogy az említett tartalékok jól jöhetnének 2013-14-ben, amikor az IMF-EU-hitelcsomag visszafizetése miatt jelentős összegeket kell törlesztenie az államnak.

Csak nehezen tartható a hiány

Az MNB a jövő évi költségvetésről megjegyzi, hogy sem számszakilag, sem formailag nem felel meg a költségvetési felelősségről szóló törvény egyes előírásainak. Ugyanakkor a jövő évtől érvényes Alaptörvény adósságszabályának megfelel, ugyanis 2012-ben az államadósság csökken az idei évhez képest.

A 2012-es hiány az MNB számításai szerint a GDP 3,1 százaléka körül alakulhat, szemben a kormány 2,5 százalékos hiánycéljával. Ezért a jegybank csak akkor látja teljesíthetőnek a hiánycélt, ha a kormány a lyuk befoltozására fordítja a költségvetés teljes szabad tartalékát. Ez azonban azt jelenti, hogy a kormánynak jövőre semmilyen mozgástere nem lesz, ha beüt valami negatív változás (például a vártnál rosszabbul alakulnak az adóbevételek vagy a kiadások). Úgy tűnik egyébként, hogy a kormánypártok figyelnek a jegybank figyelmeztetéseire, ugyanis a költségvetési bizottság hétfőn egy olyan módosító javaslattal engedte parlamenti vitára a büdzsét, mely szerint a kormány 2012 szeptember végéig nem nyúlhat a költségvetés szabad tartalékaihoz, és csak akkor költheti el, ha tarthatónak látja a hiánycélt. A Nemzetgazdasági Minisztérium ennek ellenére csütörtökön este kiadott közleményében igyekezett cáfolni a jegybank elemzésének megállapításait.

A kormány és a jegybank várakozásai közötti eltérés többek között azzal magyarázható, hogy a jegybank a kormánynál sokkal pesszimistábban ítéli meg a jövő évi gazdasági folyamatokat. Az MNB a kormány 1,5 százalékos GDP-növekedésénél jóval lassabb, 0,6 százalékos növekedésre számít. Pesszimistábban látja a forint árfolyamának alakulását is, az adóváltozások miatt pedig a korábbi 4,7 százalékos inflációs várakozását 4,9 százalékra emelte.

A jegybank komoly kockázatot lát a költségvetési szervek jövő évre tervezett kiadásaiban. A kormány a tárcáknál jelentős kiadáscsökkentést tervez, viszont nem tudni olyan tervről, amely elérné és fenntarthatóvá tenné a megcélzott megtakarítást. Az MNB a költségvetési szervek tervezett kiadását annyira feszítettnek látja, hogy a kormánynak ezeken a sorokon a 100 milliárdos tartalék igénybevételén kívül még további 60 milliárdos megtakarítást kellene elérnie.

Az MNB néhány tételt - jogszabályok hiányában - a bevételi oldalon nem tudott számszerűsíteni, az egyik a chipsadó, a másik a rokkantak juttatásainak felülvizsgálata, de az elemzés bemutatásakor jelezték, hogy a rokkantak felülvizsgálatából nem várnak megtakarítást. Azt sem lehetett számszerűsíteni, hogy a kormány azt mondta, növelni fogja az áfabeszedés hatékonyságát. Az MNB sokkal pesszimistábban ítéli meg az online szerencsejátékok megadóztatásától várt bevételnövekedést is, alacsonyabb áfabevételre és kisebb járulékbevételre is számít a kormánynál. A gyógyszerkassza kiadáscsökkentésének a felét sem látják megalapozottnak. Az szja-rendszer átalakításából is kisebb megtakarítást várnak, mint a kormány.

A 2012-es büdzsé kockázatai közé sorolható az MNB 2012-ben esedékes, korábban 95 milliárd forintra várt veszteségtérítése is, mert ez nem szerepel a szeptember végén benyújtott tervezetben. A jegybank azonban arra számít, hogy a várt helyett csak 12 milliárd forintos többletkiadása lesz a büdzsének, ha a devizaadósok 20 százaléka kiszáll a devizahiteléből a kedvezményes végtörlesztéssel. Ebben az esetben ugyanis az MNB-nek a jelentős árfolyamnyeresége keletkezhet a bankoknak kölcsönadott eurón.

Brutális kiigazítás jön

Az MNB szakértői szerint a strukturális költségvetési hiány GDP-arányosan 2,2-2,5 százalék közötti értékre javulhat jövőre az idei 4 százalékot meghaladó strukturális hiányról. Ez a mutató az egyszeri tételektől megtisztított hiányt jelzi, és az unió elsősorban erre figyel. A kormány a tervek szerint a GDP 2,4 százalékát kitevő, nagyjából 700 milliárd forintos kiigazítást hajt végre 2012-ben, amit 1,5 százalékpontos bevételnövekedéssel, 0,7 százalékpontos kiadáscsökkenéssel és 0,1 százalékpontos kamatkiadás-megtakarítással szeretne elérni. (A jegybank szerint azonban a kiigazítás jelentős része nem sikerül, ezért lesz szükség a büdzsé tartalékainak felhasználására.) Ezzel az egyenlegjavulással a kormány nem éri el, de megközelíti azt a középtávú hiánycélt, amit az EU elvár.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy 2010-ben ez a strukturális hiány még csak 1 százalék volt, és idén a kormány egy jelentős, nagyjából 900 milliárd forintos költségvetési lazítással rontotta a költségvetés középtávú egyensúlyát. Ez döntő részben azért történt, mert a személyi jövedelemadócsökkentéssel jelentős bevételt engedett ki a büdzséből és hagyott a lakosságnál, emellett a visszatartott áfa kifizetése is rontja az idei egyenleget.

Jövőre az idei költségvetési gazdálkodás fordítottját láthatjuk majd, ugyanis az állam az idén kiengedett összegnek megfelelő pénz nagy részét beszedi a lakosságtól és a vállalatoktól, döntően az adóemelésekkel, és kisebb mértékben az állami kiadások csökkentésével.