Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Tartja a Széll Kálmán-tervben és a konvergenciaprogramban kitűzött 2,5 százalék alatti hiánycélt a kormány a változó világgazdasági környezetben és az európai adósságproblémák közepette is - reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön megjelent elemzésére. A jegybank arra figyelmeztetett, hogy a 2012-es költségvetési törvényjavaslat alapján 3,1 százalék lehet a GDP-arányos hiány jövőre, szemben a kormány által tervezett 2,5 százalékos céllal. Az NGM megfogalmazásában újdonságnak tűnik, hogy eddig 2,5 százalékos, nem pedig az alatti hiánycélról volt szó (2,5 százalékos célt írtak be a jövő évi költségvetési törvényjavaslatba is).
Az NGM azt írja, a kormány és a Magyar Nemzeti Bank számításai abban megegyeznek, hogy az MNB is tarthatónak véli a 2,5 százalékos hiánycél elérését. A jegybank elemzése szerint valóban tartható a kitűzött hiánycél, de csak akkor, ha a kormány erre fordítja a költségvetésbe tervezett szabad tartalékokat. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kormánynak semmilyen mozgástere nem marad arra az esetre, ha a tervezett folyamatok másként alakulnának (például, ha a vártnál alacsonyabban alakulnak a költségvetési bevételek vagy magasabban a kiadások).
Az Országvédelmi Költségvetésben - egyes állításokkal ellentétben - döntően a kiadásoldali intézkedések szerepelnek - fogalmaz az NGM közleménye. Ugyanakkor a jegybank elemzéséből - és a 2012-es költségvetés tervezetéből - az derül ki, hogy a kormány jövőre döntően bevételnövelő kiigazítást hajt végre. Mint a jegybank elemzése írja, a kormány jövőre GDP-arányosan 1,5 százalékponttal (körülbelül 430 milliárd forinttal) emelné a költségvetés bevételeit, és mindössze 0,7 százalékponttal (mintegy 200 milliárddal) csökkentené a kiadásokat, a kamatkiadásokon pedig 0,1 százalékpontos megtakarítást tervez. Ennek alapján nem világos, miért állítja az NGM, hogy kiadásoldali kiigazítást hajt végre jövőre a kormány, de a minisztérium további magyarázatot nem fűz ehhez.
Az NGM közleménye kitér arra is, hogy a jegybank számításai során - módszertani okokból - nem vette figyelembe egyes olyan intézkedések költségvetési hatását, amelyek jogi háttere még kidolgozás alatt áll, és ezek szintén a számítási eredmények eltérését eredményezhetik. Az MNB szakértői ezt jelezték, és valószínűsítették, hogy a nem számszerűsíthető tételek konkretizálódása már nem eredményez jelentős eltérést a várakozásaiktól.
Az adók, a járulékok és az adóbeszedések hatékonyságáról megfogalmazott kritikákkal szemben a kormány továbbra is azon az állásponton van, hogy a benyújtott törvénytervezetben szereplő bevételek és megtakarítások számai kellően megalapozottak és ezzel a kitűzött GDP-arányos, 2,5 százalék alatti hiánycél tartható. Az NGM védekezésének előzménye, hogy a Magyar Nemzeti Bank felhívta a figyelmet, nem számszerűsíthető a kormánynak az a célkitűzése, hogy növeli az áfabeszedés hatékonyságát.
