Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági kutatócég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) vasárnap ismertetett előrejelzésében - alapeseti forgatókönyvként - azt valószínűsítette, hogy az euróövezet "a legközelebbi jövőben" nem bomlik fel, mivel a potenciális következmények ismeretében Görögország és a többi tagállam "nem meri" vállalni a felelősséget a valutaunió szétesése után rövid távon várható komoly gazdasági "szenvedésért".

A CEBR londoni elemzői közölték, hogy becslésük szerint az euróövezet azonnali felbomlása esetén már jövőre legalább 2 százalékkal visszaesne a valutauniós térség GDP-értéke, szemben a cég jelenleg érvényes központi előrejelzésével, amely 2012-re stagnálást jósol az euróövezet egészére.

A ház szerint ha az euróövezetet mostani formájában fenn akarják tartani, annak egyik ára tízévnyi folyamatos megszorítás lenne. Ha a valutaunió felbomlik, az azonnali, fájdalmas gazdasági következmények "sokkal intenzívebben" érződnének, ám a CEBR londoni szakértőinek becslése szerint hozzávetőleg 30 hónap után a térség növekedése már gyorsabb lenne, mintha az euróövezet jelenlegi összetételében fennmaradna.

AP

Más nagy londoni elemzőházak szerint is legalább egy évtizednyi megszorítás árán lehetne egyben tartani a valutauniót.

A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi-gazdasági tanácsadó csoport közgazdászai legutóbbi elemzésükben közölték, hogy véleményük szerint az adósságtörlesztési átstrukturálás önmagában nem kezelné az adósságválsággal küszködő euróövezeti tagországok alapvető versenyképességi hiányát. A cég szerint az eurózónán belül olyan szélesre nyílt a versenyképességi rés, hogy bezárása egy évtizedig vagy még tovább tartó gazdasági depresszióval és deflációval járna a perifériális országokban. Mindezek alapján ezeknek az országoknak a gazdasági problémáit csak az oldhatná meg, ha elhagynák az eurót - vélekedtek a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint az európeriféria versenyképességi erózióját az egységnyi termékértékre jutó munkaköltségek meredek növekedése jelzi. A Capital Economics kimutatta, hogy Görögországban ez a mutató a 1999-ben mért szint 150 százalékának közelében jár, Portugáliában és Olaszországban is eléri, illetve megközelíti a 140 százalékot - miközben Németországban nem sokkal haladja meg a 105 százalékot.

A Capital Economics londoni elemzőinek számításai szerint ha érvényesülne a dominóhatás, és az adósságválsággal küzdő összes valutauniós tagállam - köztük Spanyolország és Olaszország is - csődbe menne, az kétezer milliárd eurós vagy még nagyobb befektetői veszteséget okozhatna; ez az euróövezet éves GDP-értékének 20 százalékával lenne egyenlő.

A ház szerint ha Németország és a többi központi eurótagállam szembesül azzal a hatalmas költséggel, amelyet esetleg nekik kell állniuk az euróövezet egyben tartása végett, akár arra a következtetésre is juthatnak, hogy a közös valuta fenntartásának makrogazdasági indokai "messze nem kristálytiszták".

A Capital Economics szakértői elemzésükben felidézték: a cég már tavaly 50 százaléknál kisebb esélyt jósolt arra, hogy az euróövezet a jelenlegi formájában kerül ki az adósságválságból. Akkoriban "ez vitatott vélemény volt, de az azóta bekövetkezett fejlemények arra vallanak, hogy az euró túlélési esélye még tovább csökkenhetett, akár jelentős mértékben is".

A ház londoni elemzői szerint ha az euróövezet felbomlik, annak legvalószínűbb forgatókönyve még mindig az, hogy Görögország és esetleg más kisebb tagállamok távoznak. Azonban minél tovább marad benn Görögország és a többi bajban lévő eurógazdaság, annál nagyobb az esélye annak, hogy Németország és néhány más központi tagállam "kezdi megfontolni saját pozícióját" - fogalmaztak a Capital Economics közgazdászai.

Az euróövezet szétesését és Németország távozását más nagy londoni házak is most már tényleges eséllyel jósolják. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - legutóbbi globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt immár 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának valószínűségét.

Az EIU a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyvében egyaránt elképzelhetőnek nevezte az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené.

A Goldman Sachs bankcsoport alapkezelő üzletágának elnöke, Jim O'Neill a The Sunday Telegraph című vezető konzervatív vasárnapi lapnak azt mondta: visszatekintve most már "meglehetősen egyértelmű", hogy a valutaunió valójában csak Németország, Franciaország és a Benelux-országok számára volt ideális rendszer, mivel ezek a gazdaságok már korábban is nagyon szorosan egybekapcsolódtak. O'Neill szerint azonban Spanyolország, Olaszország, Portugália, Írország, sőt még Finnország esetében is "megkérdőjelezhető" az euróövezeti tagság.

A Goldman Sachs 800 milliárd dollárnyi befektetői tőkét kezelő alapjának vezetője szerint a valutaunió erősödését szolgálhatná, ha ezek az országok kiválnának.

A JP Morgan bankcsoport vasárnap Londonban ismertetett előrejelzése szerint a legutóbbi gazdasági aktivitási adatok megerősítik a cég azon várakozását, hogy az euróövezet jövőre recesszióba süllyed. A ház szerint ez azt is jelenti, hogy ha a recesszió valóban bekövetkezik, és a tagállamok nem módosítják jelenlegi költségvetési kiigazítási terveiket, akkor a pénzügyi gondokkal küszködő eurógazdaságokban a kitűzött céloknál messze nagyobb államháztartási deficitek várhatók.

A JP Morgan saját becslése például Görögországban 2012-ben 4,5 százalékos GDP-mínuszt valószínűsít a kormányzati prognózisban szereplő 0,8 százalékos reálnövekedés helyett. A cég azzal számol, hogy a görög államháztartási hiány - további megszorító lépések nélkül - jövőre eléri a hazai össztermék 10,4 százalékát, az 5,6 százalékos hivatalos deficitcéllal szemben.

A JP Morgan londoni elemzőinek számításai szerint az euróövezet egészében átlagosan 2 százalékponttal haladja meg az államháztartási hiány a hivatalosan kitűzött célokat a 2012-2014-es időszakban, a GDP-arányos államadósság-ráták pedig 2014-ig átlagosan akár 14 százalékponttal is magasabbak lehetnek a kitűzött célszinteknél.