Állam a Rábában: mégse a nyugdíjpénzből veszik?

A magán-nyugdíjpénztári megtakarításokból 15,47 százalék tulajdonosi részesedést biztosító Rába Nyrt.-részvény került az államhoz a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba. Ezen kívül a részvénykönyv szerint az MFB Investnek is volt egy picurka üzletrésze (0,68 százalék) a cégben.

Mint ahogy hétfőn megjelent, az MNV részvényenkénti 815 forintos vételárat kínál a tőzsdén lévő Rába valamennyi részvényesének, ami több mint harminc százalékkal magasabb a Rába utolsó, felfüggesztés előtti áránál. (A részvény kereskedését a múlt héten a jogszabályoknak megfelően felfüggesztették, mert ez hozzátartozik a nyilvános vételi ajánlattételhez, hogy a bejelentés a részvény árfolyamában ne okozzon turbulenciát.)

Leszámítva a cég saját részvényeit, a portfolio.hu számításai szerint a teljes részvényportfólió megvétele esetén 10,98 milliárd forint befektetésről lenne szó. Ebből jön le az a csomag, ami már eleve az állam kezében van, így a Rába teljes államosítása 9,2 milliárdba kerülne. Az MNV ajánlatát egyébként korrektnek tartja a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője, Tabányi Mónika, aki szerint a 30 százalékos felár az intézményi befektetőket az ajánlat elfogadására ösztönözheti.

Rába gyár Győrben

Fazekas István

Az már kiderült, hogy mind a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, mind pedig a malajziai DRB Hicom Group (amely a Rábában 11 százalékot birtokol) elfogadta az ajánlatot, a többi részvényesnek 30 napja van arra, hogy eldöntse, él-e a lehetőséggel. Mivel a vevő a Nemzeti Vagyonkezelő, így első lépésben csak az utóbbi nagy befektetőnek kell fizetnie közel 1,2 milliárdot.

Jó, de miből?

Kérdés, miből fogja a teljes államosításhoz szükséges kilencmilliárdot (ami a maximális összeg, ennél kevesebb is lehet) előteremteni a kormány az idei költségvetési helyzetben, hiszen a nyáron végrehajtott 250 milliárdos éven belüli kiigazítás után szeptemberben egy újabb 100 milliárd forintos kiadáscsökkentő és bevételnövelő csomagot jelentett be a kabinet. Mindkettőre azért volt szükség, hogy költségvetési lyukakat betömködje a kormány. A vételt uniós szemlélet szerint idénre kellene elszámolni – ennek forrása pedig nem nagyon lehet más, mint az államosított nyugdíjpénzeket kezelő alap. Ha így tenne a kormány, vétene a jelenleg hatályos jogszabályok ellen, írtuk hétfőn. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról szóló törvény szerint ugyanis a nyugdíjpénzeket csak államadósság-csökkentésre, költségvetési előirányzatokba történő befizetésre, illetve a visszalépett pénztártagok tagi kifizetéseire lehet fordítani..

Az NFM közbeszól - kedden

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kedden közleményt juttatott el a szerkesztőségünkhöz, melyben leírta, hogy nem a nyugdíjvagyon terhére történt a Rába  részvények felvásárlására vonatkozó tegnapi ajánlattétel. E szerint: a kormány egy júliusi határozatában a költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt forrásai terhére 13,4 milliárd forintot csoportosított át az MNV Zrt-hez az állami vagyon gyarapítása érdekében. A várható költségeket ez a keret teljes egészében fedezi. A finanszírozási megoldás a költségvetésben nem jelent többletterhet, az államadósság mértékét nem növeli.

(Vagyis újabb utalásra nincs szükség, írja a kormány, mivel ezt a pénzt a Miniszterelnökség fejezetéből a Rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából adta oda. Ugyanakkor azt mérlegre kell tenni, hogy ha a kormány nem akarja a deficitet növelni és minden pluszkiadással az államadósságot emelni, akkor arra a nyugdíjpénzek szolgálnak  fedezetként. Két érdekes adat: a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból 95 milliárd forint került címkézetlenül a költségvetésbe és a miniszterelnökség tartaléka a 2010-es költségvetés szerint 90 milliárd forint.).

A hvg.hu-nak szóló közlemény leírja azt is, hogy a Rába-részvények összértéke az ajánlati árral számolva közel 11 milliárd forintra tehető, és hogy a Kormány a stratégiai döntések meghozatalához szükséges, érdemi befolyást biztosító részesedésre törekszik a cégben.

Jó megrendelések hajthatják a Rába-sztorit

Általános tőzsdei vélemény, hogy a Rába-részvény sokkal többet ér jelenlegi áránál, és a reális értéke "valahol 3000 forint környékén" kellene, hogy legyen. De az utóbbi években a tulajdonosi szerkezettel kapcsolatos viharok, a cég alacsony készpénzállománya és ebből következően a gyártással kapcsolatos finanszírozási nehézségek az általános válsághangulatban nem engedték, hogy kihozzák a Rábából a „sztorit”.

Fazekas István

Végignézve az elmúlt év sajtóhíreit, a Rábának nem volt gondja a megrendelésekkel: orosz és amerikai megbízások után idén a Scaniával, a VW-csoportnak beszállító Fehner-csoporttal szerződtek (Volkswagenbe, Skodába, Audiba és Seatba építenek be alkatrészeket). Ezen kívül pedig egy négyéves 30 millió eurós megbízás érkezett a BPW Hungáriától, valamint egy hároméves 25 millió eurós értékű üzlet a világ egyik meg nem nevezett vezető járműipari vállalatától futómű-alkatrészek gyártására.

A Rábában tehát akár stratégiai nemzeti multi is lehet – kérdés, hogy lesz-e abban köszönet, ha ez az állam irányításával történik meg. Ennyire azonban ne szaladjunk előre: sem az állam stratégiai tervei nem ismertek, sem pedig azt nem lehet tudni, hogy a piacon terjengő hírek, miszerint az állam nem lát tovább annál, mint hogy nemkívánatos tulajdonosokat akart a cégből kiszorítani, hogy másoknak kedvezhessen, igazak-e.

.