A miniszterelnöki megbízott az Origónak adott interjújában kifejtette, a befektetők elsőként a gazdaságpolitika irányát, bonyolultságát, a befektetői környezetet, valamint a logisztikai feltételeket vizsgálják. A munkaerő adózásánál és a társasági nyereségadóban tavaly már volt egy nagyon pozitív üzenet, ami az idén folytatódott - emlékeztetett. Emellett vannak olyan szerződések, mint a beruházásvédelem vagy a kettős adóztatás elkerülése, az utóbbi például az arab világban nagyon komoly kérdés - tette hozzá.

Becsey Zsolt szerint az államnak kiemelt szerepe van abban, hogy saját vállalatait segítse a piacra jutásban, abban, hogy a cégek megrendelésekhez, állami közbeszerzési pályázatokhoz jussanak, hogy saját tulajdonú vállalati rétege megerősödjön. Mint elmondta, Ománban tett januári látogatása során négy minisztérium képviselőivel találkozott, s tizenöt magyar üzletember volt ott, közülük négynek már állami megrendelése van Ománban. Ezek nyolc-tíz éve alapított informatikai és szolgáltató cégek - tette hozzá.

A miniszterelnöki megbízott ismertette: jelenleg 8-10-15 nagyberuházásról tárgyalnak. Részben a szokásos területekről - autóipar, elektronikai gépgyártás - van szó, de bővült is a terület a megújuló energiák iparával, s nagy igény van különböző bioenergia-termelésre is, ahol megjelentek különböző méretekben befektetők. Két-három napelemgyár már elindult egyedi kormánydöntéssel, az első nagy, zöldmezős kínai beruházás is napelemgyártás lesz Berettyóújfalun. Lesz egy élelmiszer-ipari beruházás is Makón, s készül egy másik Szolnokon; az élelmiszeriparban a legnagyobb a magyar hozzáadott érték bármelyik szektorral összehasonlítva - mondta.

Külföldön leginkább az élelmiszeripar, a víztisztítás, a vízmenedzsment és szennyvízmenedzsment adható el, de az IT-cégek is nagyon jól mennek. Most már a magyar tulajdonú cégek is mozgolódnak kifelé.

Becsey Zsolt úgy vélekedett, hogy kereskedőházaknak kellene összefogniuk a sok kis termelőt, hogy összejöjjön akkora méret, amit el lehet adni. "Az orosz, a kínai vagy az indiai piacon akkora méretek vannak, hogy ott nem lehet néhány hordó borral érvényesülni" - mutatott rá. Az állam a kereskedőházak megvalósulását szabályozással, menedzsmenttel és tőkével támogathatná. Minden olyan kereskedőház, amely a kicsiket összeszedi, hasznos, a magántőke azonban erre nem állt rá, ezért kell fokozottabb állami szerepvállalás - válaszolta arra a kérdésre, amely azt firtatta, hogy állami kereskedőházakról van-e szó.

Az arab világhoz Szaúd-Arábia a kulcs Becsey Zsolt szerint. Mint elmondta, több területeken vetettek fel lehetőségeket, ezek közül is kiemelkedik az agrárkérdés, meg kell oldaniuk ugyanis az egészséges élelmiszer-kérdést. A szaúdiak szeretnének nagy tételben magyar földet venni, "mi azonban kifejeztük, hogy ez így nem megy" - mondta a hírportálnak Becsey Zsolt; arra látnak lehetőséget, hogy az integrátorok (például gabona nagykereskedők) szintjétől fölfelé összedolgozzanak.

Becsey Zsolt úgy vélekedett, hogy a magyarok a kreatív iparágakban is be tudnak törni, illetve a turizmusban és az oktatásban is szeretnének előre lépni. A magyar egyetemek a miniszterelnöki megbízott szerint egyre nívósabb angol nyelvű kurzusokat tudnak indítani, ezt Szaúd-Arábiának is kiajánlották, főleg az orvosi egyetemek iránt érdeklődnek - ismertette. A szaúdi együttműködési lehetőségekről szólva elmondta: közös alapokat is létre lehet hozni, Magyarország ugródeszka lehet az ottani bankok számára. A pénzügyi együttműködés formájaként az exporthiteleket említette.