Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Gyurcsány Ferenc szerint a kormány - csakúgy, mint az általa vezetett kabinet 2008-ban - készenlétihitel-megállapodást köthet a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerint ennek két feltétele lesz: helyre kell állítani a gazdasági alkotmányosságot és meg kell szüntetni az ágazati különadókat. Kérdésesnek tartja azonban, hogy erre Orbán Viktor hajlandó lesz-e.
A politikus a Duna Televízió Közbeszéd című szerda esti műsorának adott interjúban azt mondta: az Európai Unió - amellyel szintén tárgyalnia kell a kabinetnek - arról is szól, hogy a független intézményeket nem szabad a kormány alá rendelni, így az általa valószínűsített készenlétihitel-megállapodás egyik feltétele az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács korábbi jogkörének visszaállítása lehet.
A megállapodás másik feltétele Gyurcsány Ferenc szerint az lesz, hogy a kormány szüntesse meg a különadók fenntarthatatlan és "őrült rendszerét". Kivezetésük viszont sok száz milliárd forintos lyukat üt majd a költségvetésen - jegyezte meg. A volt kormányfő ezért - mint mondta - nem csodálkozna, ha Orbán Viktor azt közölte volna a tárgyalódelegációval, hogy nem akar megegyezni a Valutaalappal, mert ahhoz filozófiai, gazdaságpolitikai és politikai fordulatot kellene végrehajtania, amire nem igazán mutatkozik hajlandónak.
Azzal kapcsolatban, hogy a 2002 és 2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló parlamenti albizottság megállapítása szerint a költségvetési adatok meghamisítása miatt felvethető a Gyurcsány-kormány büntetőjogi felelőssége, a volt miniszterelnök kifejtette: nem neki kell cáfolnia ezeket a vádakat, hanem azoknak kell bizonyítaniuk, akik megfogalmazták őket. A bizottság tevékenységét butaságnak értékelte, hozzátéve: a jobboldalon sokan vannak, akik "a napfogyatkozástól az árvízig" mindenért őt tennék felelőssé. Úgy fogalmazott: kész megvívni mindenkivel, aki ezt szeretné, de ehhez "sorszámot kell tépni".
A volt kormányfő az interjúban az ellen érvelt, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogot kapjanak, mondván: azoknak kell dönteniük az ország ügyeiről, akik részt vesznek a közteherviselésben és közvetlenül viselik a kormányzás következményeit. Szerinte a választójog kiterjesztése a határon túl élőkre csak szembe fordítja a Magyarországon és az azon kívül élő magyarokat.
A választójogi törvényjavaslatról szólva elmondta: a választókerületi beosztás miatt egyes számítások szerint az ellenzéknek 7-9 százalékkal több szavazatot kellene szereznie a kormányváltáshoz, mint amennyit a Fidesz kap. "Ez égbekiáltó tisztességtelenség, nem demokratikus választás" - jelentette ki. Pártja jövőbeni esélyeiről szólva Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: azok lehetnek a támogatóik, akik "hisznek 2006 reformigazságában, az őszödi beszéd igazságtartalmában, akik hiszik, hogy a rendőrök a köztársaságot védték 2006-ban" és azok, akik hibái ellenére tisztességes demokratának tartják őt.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Mit mutatnak a kutatási adatok? Kell aggódni a munkahelyek elvesztése miatt?
Változásokat jelentettek be a Demján Sándor Tőkeprogramhoz kapcsolódó Demján Sándor Tanácsadási Voucher Programban.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat, vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
1944 őszére a japán legfelsőbb vezetésben is mindenki tudta, hogy a háború erősen vesztésre áll. A hadi helyzeten egy első látásra példátlannak tűnő új taktikával igyekeztek fordítani: fiatal, gyakran az iskolapadból éppen csak kiesett, brutális módszerekkel kiképzett pilóták ezreit küldték a biztos halálba. A japán kapituláció és az utolsó öngyilkos küldetés nyolcvanadik évfordulóján a kamikaze hadviselés történetét idézzük fel.