A Nemzeti Növekedési Tervet és a stabilitási törvényt az kapcsolja össze, hogy ha van növekedés, akkor csökkenhet az államadósság. Az előbbi dokumentum azt írja le, hogy milyen területen, vállalatcsoportokban, városokban növekedhet a magyar gazdaság. Utóbbi pedig kijelöli az államadósság csökkenő pályáját a következő 10-15-20 évben - mondta el Matolcsy György egy szerda délelőtti sajtótájékoztatón.

Mindig csökken

A stabilitási törvény legfontosabb üzenete, hogy “az államadósság mindig csökken, folyamatosan csökken, amíg a bruttó hazai termék pozitív” - mondta Matolcsy. A nemzetgazdasági miniszter szerint - árfolyamtól függően - 10 százalékkal csökkentette a kormány az államadósságot.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy 2015-ig az elfogadott konvergenciaprogram ütemében csökken a magyar államadósság, 2016-tól pedig életbe lép a stabilitási törvény eggyel szigorúbb szabálya. Mindez szerinte azt jelenti, hogy 2013 végén átlépjük a 70 százalékot, 2014 végén pedig 65 és 70 százalék közötti lesz az államadósság. Szerinte 2020 körül érheti el az államadósság az 50 százalékot GDP-arányosan.

MTI / Beliczay László

Magyarország Matolcsy szerint ezzel gyorsabb és fegyelmezettebb államadósság-pályát követ, mint az EU többi tagállama, mivel még egyszer nem engedhetjük meg azt, amit 2002 után, amikor "térdig eladósodott" az ország.

A német szemmértéket követve

A kormány elsősorban a német gazdaság növekedési várakozásait veszi figyelembe, és mivel Németország 0,5-1 százalékot vár, mi is erre számítunk. Matolcsy szerint a növekedés ennél is nagyobb lehet, ha be tudjuk indítani a Nemzeti Növekedési Tervet, amely meghatározzza a magyar gazdaság kitörési pontjait. És miután internetes konzultációról van szó, "nagyon sok bölcs tanácsot" várnak.

A növekedési tervhez szeretnék majd hozzáilleszteni a pénzügyi hátteret és intézményrendszert. Ezzel kapcsolatosan Orbán Viktornak az az elvárása, hogy az EU-s forrásokat 95 százalékban le kell hívni, és maximálisan ki kell használni a vissza nem térítendő támogatásokat. Mindehhez az önrészt a bankszektorból részben banki, részben állami forrásokból kell megoldani.

MFB feltőkésítése

Matolcsy szerint a növekedési terv másik intézményi feltétele az MFB és társintézményei feltőkésítése: a bankszektorban folyó likviditáskivonás ellensúlyozására az MFB csoporttőke-emelést tervez. A nemzetgazdasági miniszter szerint Simor Andrással is konzultálni fognak azzal kapcsolatban, hogy milyen banki intézkedések lennének szükségesek a növekedés beindításához.

MTI / Beliczay Lászól

Újságírói kérdésre Matolcsy elmondta, hogy a Bankszövetséggel vizsgálják egy keretmegállapodás lehetőségét még karácsony előtt, amelyben az MNB is részt venne, és amelynek keretében a bankrendszer segítséget kap "teljesen piac- és EU-konform" módon. Emellett 100 milliárd forint jelzáloglevél-vásárlást is beindítottak.

EU-IMF: biztonsági háló

Matolcsy arra a kérdésre nem válaszolt, miért nem ő vezeti az IMF-delegációt, viszont azt elmondta, hogy Fellegi Tamás vezetésével erős delegációt küldünk ki. "Az EU-tól és az IMF-től nem a növekedés gyorsításának pénzügyi forrásait szeretnénk megszerezni, mert ezeket a magyar pénzintézeti rendszerben kell megtalálnunk. Hanem azt, hogy a növekedési tervünket és a gazdaságpolitikánkat biztonságban tudjuk végrehajtani, tehát egy védernyőt kapjunk, ami szerintünk elővigyázatossági intézkedés" - mondta Matolcsy.

A költségvetéssel kapcsolatban a miniszter kifejtette, a jövő heti kormányülésen elképzelhető, hogy kis korrekciókat fognak  javasolni mind a bevétel, mind a kiadás oldalon, de ez a lényegen nem fog változtatatni.

A növekedési tervből Matolcsy újságírói kérésre két kedvenc elemet emelt ki: az újraiparosítást Magyarország és a Kárpát-medence területén ("megfogadtuk Demján Sándor 'Termelni, termelni, termelni!' tanácsát"), valamint olyan kereskedőházak alapítását, melyek állami garanciával Kínával, Indiával és Azerbajdzsánnal stb. egyezséget kötnek.