Sorok között

Nem verték nagydobra kormányzati körökben, újabban hogyan tervezik elszámolni a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer likvidálásával megszerzett vagyont. Az unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak áprilisban elküldött úgynevezett notifikációs jelentés úgy kalkulált, hogy a központi költségvetést, a társadalombiztosítási alapokat és az önkormányzatokat felölelő kormányzati szektor az idén nem hitelfelvevő lesz, hanem 581,6 milliárd forinttal mérsékelni fogja hiteligényét. Magyarán: az államháztartás többlettel zár. A szeptember 30-ai, idei második notifikációs jelentés már csaknem kétszer akkora, 1090,1 milliárdos uniós elszámolású szufficitről tud. A közvetlen kiadásokat-bevételeket számba vevő úgynevezett pénzforgalmi mérleg törvényi előirányzata 1184,2 milliárd forintos deficit, ezt a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele és elszámolása fordítja többletbe. Más kérdés, hogy a notifikációs jelentés az év végén várható pénzforgalmi hiányt is bő 300 milliárddal nagyobbra teszi a törvényi előirányzatnál.

Az áprilisban Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban megjelent levezetés szerint az állam a GDP 9 százalékára becsülhető vagyont vesz át a magánpénztáraktól; ennek az egyszeri hatásnak köszönhetően az uniós elszámolású mérleg 4 százalékos többletet mutatna. Viszont a kormány döntött – a konvergenciaprogram múlt időben fogalmaz – arról is, hogy a MÁV és a BKV adósságának „jelentős részét” átvállalja, emellett az előző kormány működése során a köz- és magánszféra együttműködésével létrehozott létesítményeket „kiváltja” (vagyis átveszi a tulajdonosaiktól), és ezek az egyszeri hatások a GDP 2 százalékára mérséklik a bevételi többletet. Az 581,6 milliárd forintban megjelölt deficitcél ennek nagyjából megfelelt. Az 1090,1 milliárd forintban megadott új bevételi többlet azonban csaknem eléri a GDP 4 százalékát, vagyis a közösségi közlekedési vállalatok adósságának átvállalása lekerült a napirendről.

A kormányzati szektor második negyedéves adatairól szintén szeptember 30-án publikált KSH-jelentés szerint a magán-nyugdíjpénztári vagyonból – az állami rendszeren kívül maradóknak kifizetett reálhozamot és tagdíj-kiegészítést leszámítva – 2709,7 milliárd forint bevétel elszámolása történt meg. Áprilisban a KSH az év végére 21 719,6 milliárdos államadósságot jelzett előre, a mostani dokumentum már csak 20 658 milliárdot prognosztizál. Ez nagyjából a GDP 71,5 százaléka – lett volna. Csakhogy a KSH a GDP-adatokat is korrigálta, így az államadósság az új GDP 74 százaléka körül alakul. A módosítás módszertani változtatások és uniós előírások miatt történt, az új adatok a GDP változásának ütemét alapvetően nem befolyásolták – a folyó áras adatokat annál inkább.