A lap hétfői számában megjelent írás szerint Európának a bajba jutott bankok feltőkésítésében kellene segítenie, és az olyan ügyekre kellene koncentrálnia, amelyek valóban megoldhatóak, ahelyett, hogy évek óta Görögországra figyel, amely az európai GDP kevesebb, mint 2 százalékát adja.

Úgy fogalmazott: "ha nincs arra irányuló szándék, hogy Görögország jelentős mennyiségben kapjon strukturális pénzeket, nem látok más megoldást, mint hogy Görögország hagyja el az euróövezetet és értékelje le új fizetőeszközét".

Az eddigi válságkezelésről szólva kifejtette: "a Görögországnak nyújtott eddigi hitelek arra voltak jók, hogy a gazdag görögök időt nyerjenek pénzük kimenekítésére. Ez csökkenti Európa hitelességét és az Európán kívüli államok hajlandóságát, hogy új tőkét biztosítsanak a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az euróövezeti válságkezelésre".

Az euróövezeti válságkezelés további teendői között Singer a bankok feltőkésítését említette. Mint mondta: "nem szabad tovább ámítanunk magunkat, hogy soha többé nem kell feltőkésíteni a bankokat". A görög válsághoz kapcsolódóan az is elképzelhető, hogy a veszteségeket szenvedő nagyobb bankokba is kell majd pénzt önteni, de fontos, hogy azonnal cselekedjünk a problémák elhárítása érdekében - tette hozzá.

Singer kritikával illette az osztrák központi bank novemberi, egyeztetés nélkül közzétett terveit, amellyel a régióban fontos szerepet betöltő osztrák bankokat arra kötelezné, hogy térségbeli leányaiknál helyi betétekkel fedezzék az újonnan folyósított hiteleket. A cseh jegybankelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a terv nem befolyásolná a csehországi hitelezést. Úgy fogalmazott: "ez nem jó út, és mi nem csinálunk ilyet, mivel úgy látjuk, hogy ez a gyengeség, idegesség vagy hibázás jele".