Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A túlzott mértékű hiány miatt még 2004-ben indult eljárás új szakaszba léptetését kezdeményezi szerdán az Európai Bizottság – tudta meg brüsszeli forrásoktól a BruxInfo. A híroldal szerint a testület szerdai ülésén annak megállapítását fogja kérni a tanácstól, hogy Magyarország nem teljesítette a pénzügyminiszteri tanács 2009 nyáron hozzá intézett ajánlásait a túlzott mértékű költségvetési hiány kiigazítására.
A Bruxinfo emlékeztet rá, hogy az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja még novemberben, az őszi gazdasági előrejelzés ismertetésekor azt mondta, hogy bár a magyar államháztartás várhatóan 2011-ben 3,6 százalékos többletet produkál (ez a magán-nyugdíjpénztári vagyon einstandolása miatt történhetett így), 2012-ben pedig 2,8 százalékos hiányt vetített előre a testület, de szerinte 2013-ban már ismét 3 százalék fölé (3,7 százalék) emelkedhet a költségvetési deficit. Olli Rehn ezért nem tartotta indokoltnak a 2004 nyara, gyakorlatilag uniós taggá válásunk óta folyó eljárás megszüntetését.
Mostanra kiderült, hogy az Európai Bizottság még ennél is tovább megy: nem pusztán fenntartja a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárást, hanem megállapítja, hogy Magyarország "nem hozott hathatós intézkedéseket" a túlzott mértékű hiány kiigazítására - írja a lap, amely szerint a testület annak kimondását kéri a Tanácstól, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós pénzügyminiszterek (ECOFIN) 2009 nyarán tett ajánlásait.
Ha az ECOFIN minősített többséggel elfogadja a bizottsági értékelést, írja a Bruxinfo, a dosszié visszakerül a Bizottsághoz, amely saját hatáskörben két dolgot tehet: egyrészt új ajánlásokra tehet javaslatot a Tanácsnak, másrészt szankcionálhatja az országot, mégpedig a kohéziós alapból járó kifizetések felfüggesztésének kezdeményezésével. Magyarországra – nem eurózónatag lévén – nem vonatkoznak a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló hatos jogszabályi csomag szankciós rendelkezései, amelyek korábbi és automatikusabb szankciókat tesznek lehetővé az előírt költségvetési pályáról letérő országok büntetésére. A nem eurózónatag Magyarországgal szemben az egyetlen szankció a kohéziós alapok kifizetéseinek az átmeneti felfüggesztése lehet, ezt viszont eddig még soha nem alkalmazta a Bizottság egyetlen tagországgal szemben sem - írja a lap.
A Bruxinfo emellett úgy értesült, hogy a Bizottság szerdán még nem hoz konkrét döntést a jegybanktörvény ügyében, de nincs kizárva, hogy előrevetíti majd a kötelezettségszegési eljárás elindítását a közeljövőben. A többi magyar dossziéban nem várhatók újabb fejlemények még. Az igazságügyi reformok vizsgálata még nem fejeződött be (ezekről csütörtökön tart meghallgatást az EP szabadságjogi bizottsága), a hiteltárgyalásokról pedig jövő pénteken (január 20-án) lesz egyeztetés Brüsszelben Olli Rehn biztos és Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter között.
