Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A végtörlesztés során az eddigi hibák okozta károk hatásától még évekig szenvedni fog az ország, mivel a végtörlesztés jelentősen megroppantotta a jogbiztonságot, rontotta a befektetési környezetet - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. "Gyorsan, röviden" című sorozatának legfrissebb, "Tájkép végtörlesztés után" cikkében.
A GKI összegzése kitér arra: a devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztése révén a PSZÁF adatai szerint 160 ezer darab, piaci árfolyamon több mint 1200 milliárd forint értékű szerződést zártak le, melyért azonban az érintetteknek kevesebb mint 900 milliárd forintot kell fizetniük. A portfolio.hu becslése szerint ez a devizahitelesek legfeljebb 18 százalékát, a hitelösszeg 21-22 százalékát teszi ki. (A svájci frankban eladósodottak esetében a mutatók kissé magasabbak.) A bankok vesztesége tehát több mint 330 milliárd forint, a bankadóból való 30 százalékos veszteségleírást is figyelembe véve a nettó hatás mintegy 230 milliárd forintot ér el.
A GKI a cég 2011. szeptemberi előrejelzésében az érintett adósok 20-35 százalékának részvételével 1000-1700 milliárd forintos hitelállomány végtörlesztését és mintegy 200-350 milliárd forintos banki veszteséget prognosztizált (de akkor még nem merült fel ennek a veszteségnek a részbeni állami átvállalása).
Növelte a bankok veszteségét a forintgyengülés
A felső részvételi határ abban az esetben vált volna valósággá, ha a bankok - miként ez szeptemberben még lehetségesnek tűnt - kvázi automatikusan nyújtottak volna forinthitelt a devizahitel kiváltásához, ami nem következett be. A forint tavaly szeptember óta végbement jelentős gyengülése ösztönzőleg, a forintkamatok ezzel párhuzamos emelkedése és a banki magatartás viszont gyengítőleg hatott devizahitelek forinthitelekkel való kiváltására. Végeredményben a végtörlesztők csak mintegy 30 százaléka vett igénybe forinthitelt.
A forintgyengülés jelentősen növelte a bankok veszteségét (annak mintegy hatodát tette ki), ami megmagyarázza az előrejelzési sáv felső értékét közelítő végeredményt. A bankszövetség és a kormány közötti megállapodás pedig úgy is értelmezhető, hogy a bankrendszer - némileg megtetézve - visszakapta a szeptember óta végbement extra forintgyengülés veszteségnövelő hatását.
A végtörlesztők saját forrásának eredetére vonatkozó becslések meglehetősen bizonytalanok. A biztosítások visszavásárlása, a befektetési jegyek visszaváltása és a banki betétállomány csökkenése a hitelfelvétellel együtt is csak a végtörlesztési összeg 55-60 százalékát tette ki. Az átmenetileg megugrott - 2012 januárjában piaci információk szerint hároméves csúcsra jutott - ingatlaneladásokból származó bevétel ehhez nem adható hozzá, hiszen valahonnan a vevőnek is pénzt kellett szereznie.
Súlyosbodott a segítségre szorulók problémája
A végtörlesztés finanszírozásában feltehetőleg a saját üzleti vállalkozásokból kivont források is részt vettek, de ennek mértékére és a jogilag lehetővé tett munkáltatói hozzájárulásokra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok. Nyilván sokan családjuk és baráti körük "párnacihában" tartott forintjait is elővették, de nemzetgazdasági szinten ez nem magyarázat, mivel 2011 végére a Magyarországon nemzetközi összehasonlításban egyébként is magas GDP-arányos készpénzállomány történelmi csúcsra jutott.
Ennek fő oka feltehetőleg a magyar lakosság egy részének - az államcsődtől való félelem által motivált - növekvő készpénz-tartalékolási igénye volt. Ez, valamint a külföldön elhelyezett betétek elmúlt hónapokban bekövetkezett növekedése arra utal, hogy a hazai pénzügyi befektetések csökkenése nemcsak a végtörlesztést, hanem a megtakarítások egy részének "biztonságosabbnak tartott" formákba menekítését célozta - olvasható a GKI sorozatának cikkében.
A GKI anyaga kitér arra is, hogy a végtörleszteni képtelen, eddig is nehezebb helyzetben levő 700-800 ezer devizahiteles perspektívája változatlanul bizonytalan. A mintegy 150 ezer már bedőlt lakáshiteles problémájának megoldására hivatott nemzeti eszközkezelő elvileg már megkezdte működését, de tényleges szerepvállalásának mértéke még homályos.
Az árfolyamgát érvényesülésének meghosszabbítása és a kamatterhek banki-állami átvállalása sokak helyzetén javíthat majd. Azonban a részben éppen a végtörlesztés intézménye okozta befektetői bizalom- és forráshiány miatt recesszióba süllyedő magyar gazdaságban - a reálkeresetek csökkenése és a foglalkoztatás romlása következtében - sok adós helyzete kritikussá válhat.
Ez a devizahitelüket forinthitellel kiváltókat is súlyosan érintheti, miként a családi kölcsönök okozta terheket viselőket is. A bankok és az állam összesen mintegy 330 milliárd forintos kiadása azoknak segített, akik e nélkül is talpon maradtak volna, miközben a segítségre szorulók problémája csak súlyosbodott. Ebből az irdatlan összegből és a bankok által képzett céltartalékból akár az összes bedőlt hiteles problémáját meg lehetett volna oldani.
A devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztési lehetőségének lezárulásával párhuzamosan egy szakértői anyag is készült a devizahitelezés elterjedéséért viselt felelősséget vizsgáló országgyűlési albizottság számára. Ez nem bűnbakkeresésre, hanem szakmai elemzésre, a tanulságok levonására koncentrált, s ennek keretében egyaránt kiemelte a kockázatok felfogására képtelen lakosság, a hitelezésben, illetve az ennek révén elérhető növekedésben egyoldalúan érdekelt bankok és kormányzat, a forintot túlerősítő jegybank, valamint az erőtlen bankfelügyelet felelősségét - olvasható a GKI cikkében.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.