Állami agrárbankot hozna létre a kormány, melyre a kabinet tavaly elvégzett vizsgálatai szerint egy új hitelintézet alapításával vagy egy már működő bank részvényeinek megvásárlásával lenne lehetőség - értesült a hvg.hu kormányzati forrásból.

A két opció közül a bankpakett vásárlásnak van nagyobb esélye, ugyanis a kormány jelenleg is tárgyalásokat folytat a Takarékbank 38,46 százalékos kisebbségi részvénycsomagjáról, amely a német DZ Bank tulajdonában van - tudtuk meg az ügyre rálátó piaci és kormányzati forrásoktól. Megkerestük a miniszterelnökséget is, cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett hivatalos megerősítés.

Az ugyanakkor beszédes, hogy Font Sándor, a Mezőgazdasági Bizottság fideszes elnöke, az elmúlt években az agrárbank tervének fő szószólója, megkeresésünkre azt mondta, ez ügyben Varga Mihály, a miniszterelnökség államtitkára illetékes. A tárgyalásokról megkérdeztük a DZ Bankot is, de a pénzintézet nem válaszolt.

Mennyibe kerül?

A miniszterelnökségnél érdeklődtünk arról is, mennyibe kerülne a részvénypakett, de nem kaptunk választ.

A Takarékbanknak 56,57 százalékában takarékszövetkezetek a tulajdonosai, a DZ csomagja mellett 4,97 százalék van egyéb tulajdonban. Piaci szereplők becslései szerint a DZ-csomag értéke valahol 3 és 8 milliárd forint körül lehet. Azonban a kormánynak „jó árat kell ajánlania, hogy a DZ Bank eladja a részesedését” - hangsúlyozta a bank helyzetére rálátó forrás. Álláspontját azzal indokolta, hogy a Takarékbank nyereséges, a DZ-nek pedig hasznos, hogy a régióban folytatott ügyleteinek a Takarékbank lehet a bázisa. Ez azt jelenti, hogy a piaci értékhez képest az államnak felárat is kellene fizetnie a csomagért.

A Széchenyi Kártyát is teríthetné az agrobank

MTI / Kovács Tamás

Az új bank is drága lenne

A hvg.hu információi szerint a kormány február elején tárgyalta meg azt a jelentést, amely megvizsgálta, milyen lehetőségei vannak egy állami, kizárólag az agrárágazat finanszírozására szakosodott bank létrehozására. Ezt a kizárólagosságot egy kormányzati forrás úgy árnyalta, hogy a bank igazából bármely kis- és középvállalkozás finanszírozására alkalmas lenne.

A jelentés szerint egy új "zöldmezős" agrárbank alapítása komoly kezdeti kiadást jelentene az államnak: akár 80 milliárd forintba is belekerülhetne, ebből az induló tőke 70 milliárd forint, a fiókhálózat kiépítése 10 milliárd forint.

Utóbbi azért kerülne ilyen sokba, mert körülbelül 80-100 fiók kellene ahhoz, hogy megfelelő legyen az agrárbank területi lefedettsége. Ezt egyébként arra alapozza a jelentés, hogy a nagyobb lakossági ügyfélkörrel és kkv-finanszírozással foglalkozó hitelintézetek több mint 100 fiókkal rendelkeznek. Azt egyébként a hvg.hu által megkérdezett agrárszakértők is hangsúlyozták, hogy a fiókhálózat alapvető fontosságú lenne, ugyanis közvetlen kapcsolat kell a mezőgazdasági vállalkozások és a finanszírozó között.

A kabinet számba vette a lehetőségét annak is, hogy a kormányhivatalokon vagy a postán keresztül is működtethető lenne az új bank, de ez is többletkiadást jelentene, ugyanis ki kellene építeni az infrastruktúrát és több dolgozóra lenne szükség. Emellett számolnak azzal is, hogy egy új állami banknál további problémát jelentene, hogy eleinte valószínűleg nem jutna forráshoz a piacon kedvező feltételekkel, így a hitelkihelyezést saját tőkéből kellene megoldania.

A teljes mértékben állami bank előnye ugyanakkor a kormány számára az lenne, hogy a pénzintézet a szándékainak megfelelően alakítaná az agrárágazat finanszírozását.

Túry Gergely

Kisebbségi tulajdonnal olcsóbb

A kabinet tisztában van azzal, hogy a másik opcióval, egy létező bank részvényeinek megvásárlásával elkerülheti az új bankkal járó jelentős kiadásokat. A jelentés szerint egy jelentős lakossági ügyfélkörrel és kkv-hitelállománnyal rendelkező hazai bank már felsővezetői szinten döntött egy agrárbank felállításáról, melyben a bank 75 százalék + 1 szavazattal, az állam 25 százalék – 1 szavazattal rendelkezhetne. Utóbbi egy saját banknál kevésbé lenne jó a kormánynak, ugyanis nehezebben tudná keresztülvinni elképzeléseit.

A terv szerint az agrárbank hiteleinek kihelyezése a főtulajdonos hálózatában történhetne, így az állam mentesülne a költséges fióképítéstől. A hitelezéshez szükséges források nagy részét is a főtulajdonos bank biztosítaná, az állam pedig támogatást adna az agrárbanknak, illetve adókedvezményt a többségi tulajdonosnak, cserébe a finanszírozásért. Az agrárvállalkozások finanszírozását ezen felül az állam úgy segíthetné, hogy garanciát vagy készfizető kezességet vállalna az agrárbank hiteleire.

A felsorolt költségek miatt úgy tűnik, hosszú távon akkor is jelentősek lehetnek az állami kiadások, ha az állam csak kisebbségi tulajdonos lesz.

Sok pénzen ülnek a takarékszövetkezetek

Piaci szereplők szerint a kisebbségi állami részesedéssel létrehozott agrárbank terve egyébként jól ráilleszthető a Takarékbankra. A pénzintézet többségi tulajdonosai, a takarékszövetkezetek ernyőszervezeteként 1600 fiókos hálózattal rendelkezik, amely jó eszköze lenne az agrárium pénzügyi kiszolgálásának. Főleg azért, mert jelenleg is végzik ezt a tevékenységet a takarékszövetkezetek.

Emellett jelentős, egyes becslések szerint legalább 500 milliárd forint kihelyezhető forráson ülnek. Ezzel ugyanakkor az lehet a probléma, hogy ha a szövetkezetek az agráriumot finanszírozzák majd, kérdés, ki finanszírozza az államot. Ugyanis a takarékszövetkezetek többszáz milliárd forint állampapírállományt birtokolnak.

Az agrárium finanszírozása a tervek szerint a Magyar Fejlesztési Bank intenzív szerepvállalásával működhetne. A takarékszövetkezetek fiókhálózata lehetne az MFB konstrukcióinak értékesítője. Az MFB jelenleg is mezőgazdaság állami támogatásának fő szereplője. Emellett az állam a kereskedelmi bankoknál kapható banki hitelek kamattámogatásával és garanciavállalással serkenti.

Túry Gergely

Minek nekünk agrárbank?

Arra, hogy szükség van-e állami tulajdonú agrárbankra, a hvg.hu által megkérdezett szakértők és piaci szereplők döntő többsége határozott nemmel felelt. A kormányzat szerint azért lenne szükséges egy agrárbank, mert a kereskedelmi bankok túlságosan kockázatos ágazatnak tartják a mezőgazdaságot, ezért nem finanszírozzák olyan mértékben az agráriumot, mint a kormány szeretné.

Meg kell jegyezni, a hazai mezőgazdaság finanszírozása kétarcú: a nagyobb, stabil vállallatok kapnak hiteleket a bankoktól, és alacsony a bedőlési arány is, a kisebbeket viszont egyáltalán nem akarják finanszírozni. Piaci szempontból ez érthető is: a mezőgazdasági hitelezés jellemzően nagy kockázattal és kis haszonnal jár, és a kis szereplők nem képesek kitermelni a bankok által elvárt kamatokat.

A helyzeten egy állami befolyással bíró bankhálózat enyhíthetne, például a hitelbírálat felpuhításával, ami ugyanakkor megemelné a visszafizetés kockázatát – mondta a hvg.hu-nak Mizik Tamás, a Corvinus Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszékének adjunktusa. A szakember ugyanakkor összességében működőképesnek tartana egy állami agrárbankot.

A hitelbírálat felpuhítása a veszteségek miatt egyfelől a pénz kevésbé hatékony felhasználását jelentheti, ugyanakkor a hitelfelvevők magasabb száma (feltételezve a visszafizetési hajlandóságot) ellensúlyozhatja e veszteségeket – érvelt a szakértő. Mizik ellenben azt is hangsúlyozta, hogy a francia Credit Agricolé példája alapján nem lehet nyereségesen működtetni egy kizárólag agrárportfólióval rendelkező bankot, amit az is jelez, hogy a francia bank agrárhitel állománya mára jelentősen csökkent.

Más szakértők viszont – például Fertő Imre, az Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszék tanszékvezetője – éppen azért bírálják az agrárbank ötletét, mert nem világos számukra, miért segítené jobban a gazdaságot egy állami tulajdonú pénzintézet, mint a bankrendszeren keresztül működő finanszírozás és a bankokon vagy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül nyújtott állami támogatások.