Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Az ifo német gazdaságkutató intézet vezetője szerint Görögországnak saját, "jól felfogott" érdekében el kellene hagynia az euróövezetet. Hans-Werner Sinn úgy véli: sokkal jobb lenne a második görög segélycsomag 130 milliárd euróját a görög bankrendszer feltőkésítésére felhasználni, miközben ismét be kellene vezetni az ország egykori devizáját, a drachmát.
"Görögország nem tud versenyképessé válni az euróövezeten belül" - hangsúlyozta a müncheni egyetem gazdaságkutató intézetét (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) irányító neves német gazdasági szakember a Dow Jones hírügynökségnek és a Wall Street Journal Deutschland gazdasági napilapnak adott interjúban.
"Legalább 31 százalékkal kellene csökkenteni az árakat ahhoz, hogy elérjék a törökországi szintet, ami polgárháború szélére sodorná az országot" - mondta. Az euróövezeten belül azonban felelőtlenség lenne ilyen mértékű deflációs politikát folytatni, mivel az "kettészakítaná az országot". Az ország csak a drachma bevezetésével és leértékelésével léphet ismét emelkedő pályára.
Nem teljesen megalapozatlanok Sinn félelmei a közrend felbomlásával szemben. Ahogy az már az elmúlt években szinte megszokottá vált, a tüntetők ismét rendőrökkel csaptak össze és épületeket gyújtottak fel vasárnap, miután a parlament megszavazta a 130 milliárd eurós EU/IMF-segélycsomag feltételeként kikötött megszorításokról szóló törvényt.
Sinn sokkal jobbnak tartaná a 130 milliárd eurós összeg felhasználását áthidaló támogatásként elsősorban a bankrendszer feltőkésítésére, továbbá a drachma bevezetésével járó hatások csillapítására.
Hans-Werner Sinn szerint nem kell tartani az euróövezet bedőlésétől Görögország esetleges távozása után. A kockázat megvan ugyan, de "meredeken eltúlozzák azok, akik euróövezeti perifériális kötvénybefektetésekkel rendelkeznek" - mondta.
Görögország adósságfinanszírozási költségei lényegesen magasabbak más, szintén kockázatosnak tekintett euróövezeti országokénál. A spanyol és az olasz 10 éves kötvényhozam például már lényegesen a piacok által a fenntartható finanszírozhatóság küszöbének tekintett 7 százalék alatt van.
Az olasz hozam 5,6 százalék, a spanyol 5,3 százalék körül mozog. A portugál 10 éves hozam jelenleg 11,8 százalék ugyan, de már lényegesen alacsonyabb az egy hónappal ezelőtti 14 százaléknál.
"Mindenki fel van készülve Görögország kiválására. A krízis átgyűrűzése például Írországra kizárható. A tőkepiacok képesek különbséget tenni" - fogalmazott Sinn, azt azonban elismerte, hogy az örvény a göröghöz hasonló helyzetbe sodorhatja Portugáliát.
Az EKB monetáris politikájáról szólva Hans-Werner Sinn az interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy ha az EKB vissza akarja adni a portfoliójában lévő görög kötvényeket a görög kormánynak, akkor azt névértéken kell tennie. Ez kizárná annak a lehetőségét, hogy az európai pénzügyi stabilitási eszköznek (EFSF) értékesítse azokat veszteséggel.
Az EKB pénzintézeteknek nyújtott hároméves likviditásnövelő eszköze Sinn szerint "tőkével árasztotta el Dél-Európát, ami már definíciója szerint is inflációgerjesztő hatással van". Európa déli országai az árak és bérek csökkentésével tehetnék versenyképesebbé magukat - fejtette ki Hans-Werner Sinn, az ifo gazdaságkutató intézet igazgatója.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Már nagyban számol Magyar Péter és pénzügyminisztere, Kármán András, hogyan javíthatja a magyar költségvetés és gazdaság helyzetét az uniós kasszarobbantás.
Arra is kíváncsiak, Orbán Viktor fogjon-e hozzá az emlékirataihoz.