Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Lengyelország nem csatlakozik 2016 előtt az euróövezethez, mert a válság miatt csökkent az euró vonzereje, de a közös valutarendszeren kívül maradásnak is megvan a gazdasági és politikai ára - mondta Marek Belka, a lengyel jegybank (NBP) elnöke a bank honlapján hétfőn publikált interjúban.
Belka ésszerűnek nevezte, hogy a lengyelek nem sürgetik az euró bevezetését. Véleménye szerint Lengyelország nem csatlakozik az övezethez az ő jegybanki elnöksége idején, azaz az elkövetkezendő 4,5 évben.
Hangsúlyozta, hogy a kormány brüsszeli "lavírozása" kedvez az országnak, mivel az országnak "akár az euróövezeten belül, akár azon kívül, elsősorban saját érdekeit kell védenie", legfőképpen, hogy az unió más tagja ne próbálja meg elsajátítani Lengyelország onnan származó pénzét".
Belka szerint a 2011. évi 4,3 százalékos lengyel infláció túl magas, de "importtermék, amely a drága kőolajjal, gázzal, más nyersanyagokkal és a dráguló élelmiszerekkel" került az országba. Kiemelte, hogy Lengyelországban nem érzékelhető olyan ár-bér spirál, amely a jegybankot erőteljes beavatkozásra késztetné.
A reálbérek "nagyon mérsékelten növekednek, sőt 2011 utolsó negyedévében meg is álltak, mert a nominálbér értéke egybeesett az inflációéval" - mondta, kiemelve: ennek köszönhetően az európai átlagnál gyorsabban nő a lengyel munkahelyek száma (évente átlagosan 2-2,5 százalékkal), a 9,9 százalékos munkanélküliség sem túl magas (az európai átlag 10,3).
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Már nagyban számol Magyar Péter és pénzügyminisztere, Kármán András, hogyan javíthatja a magyar költségvetés és gazdaság helyzetét az uniós kasszarobbantás.
Arra is kíváncsiak, Orbán Viktor fogjon-e hozzá az emlékirataihoz.
Megalapozott gyanú szerint egy vállalkozó 2011 és 2024 között több mint 2 milliárd forintot fizetett ki kormánypárti és ellenzéki képviselőknek.