"A magyar kormány következetes: (...) a túlzottdeficit-eljárás visszavonása érdekében tesz gazdaságpolitikai és költségvetési lépéseket, a három a kötelezettségszegési eljárás kapcsán egy kimerítő, százoldalas, minden tekintetben jogi alapokon nyugvó választ küldött a bizottságnak" - fogalmazott Giró-Szász András. Hozzátette: a kormány várja a bizottság válaszát.

Mint elmondta, az Európai Bizottságnak javaslattételi joga van, ezt meg is tette. A döntést nem ennél a testületnél hozzák, hiszen a végső szót az európai uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az ECOFIN mondja ki. A bizottság megtette javaslatát, és a magyar kormány azért mondta ezt megalapozatlannak, mert a testület nem vette figyelembe a hozzájuk eljuttatott tájékoztatóban szereplő "lépéseket".

A magyar kormány ezeket a lépéseket ugyanis megtette, s nemcsak hogy kormánydöntés van erről, hanem a határozatok már meg is jelentek a Magyar Közlönyben - jelentette ki Giró-Szász András, majd hozzáfűzte: "nyilvánvalóan (...) a bizottságnál pattog a labda". Közölte, a magyar kormány következetesen, 2011 márciusa óta a Széll Kálmán-tervben meghatározott ütem szerint hajtja végre azokat a strukturális átalakításokat, amelyeknek az elsődleges célja az állam jobbá tétele. Az egy másodlagos eredmény, hogy ennek kedvező költségvetési hatásai vannak - tette hozzá.

Giró-Szász András

Túry Gergely

Szerdán az Európai Bizottság azt javasolta: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.

Olli Rehn gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján a Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeg folyósításának befagyasztásáról szólva elmondta: annak ellenére is fenntartotta Magyarországról hozott döntését az uniós döntéshozó-végrehajtó testület, hogy a további magyar intézkedésekről "egy-két napja" levelet kaptak Orbán Viktor miniszterelnöktől és valamivel korábban Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől.

A finn bizottsági alelnök a sajtótájékoztatón kérdést kapott arról, miért nem vette figyelembe a brüsszeli bizottság azokat az egészen friss magyar tájékoztatásokat, amelyek további pénzügyi intézkedések megtételéről szóltak.

Válaszában Rehn megerősítette, hogy "nemrég" ő maga Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, José Manuel Barroso bizottsági elnök pedig "egy-két napja" Orbán Viktor miniszterelnöktől levelet kapott, de - tette hozzá - ezek a levelek nem tartalmaztak olyan "konkrét" közlést, ami érdemben megváltoztatta volna az uniós testület következtetéseit. Olli Rehn a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy a javaslatnak "erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy (...) megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását". Hozzátette, hogy "most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép".