Szekeres Imre gazdaságpolitikai kabinetvezető pénteken újságíróknak azt mondta: tévesnek bizonyult az a kormányzati remény, hogy a lejáró devizaadósság finanszírozására idén szükséges 4,5-5 milliárd eurót a piacról elő lehet teremteni, ugyanis nem, vagy csak nagyon magas hozammal lehetett értékesíteni az állampapírokat. Ennek oka pedig - tette hozzá - a bizalomhiány.

Az MSZP hétpontos gazdaságélénkítő javaslatára utalva - amelyet a parlamentnek már benyújtottak - kifejtette: a nemzetközi pénzpiacok és a befektetők bizalmának visszaszerzése, az alkotmányos rend, a gazdasági és társadalmi stabilitás helyreállítása számos intézkedést kíván. A szocialisták ezért javasolják a többi között az alaptörvény és az átmeneti rendelkezések, valamint a gazdasági stabilitásról szóló jogszabály módosítását több ponton - közölte, kiemelve például, hogy az államadósság-csökkentési szabály ne csak 2015-től legyen kötelező.

Szekeres Imre a teendők között említette a bírói függetlenség garanciáinak megteremtését, az Alkotmánybíróság korábbi jogkörének és a Költségvetési Tanács korábbi szervezetének helyreállítását, illetve a visszatérést az érdekegyeztetés előző rendszeréhez. Ugyancsak szükségesnek tartotta, hogy az állami kezelésbe vont magánnyugdíjvagyon maradékát kizárólag nyugdíjcélra fordítsák.

Az MSZP javasolja az ágazati különadók kivezetését 2013. január 1-jétől, illetve olyan bankadó alkalmazását, amely nem gátolja a hitelezést. A gazdaságpolitikai kabinetvezető a szocialisták által kezdeményezett adóváltozásokat összegezve elmondta: a korábban munkáltatói tb-járuléknak nevezett szociális hozzájárulási adót három, az áfa felső kulcsát két százalékponttal csökkentenék, a társasági adó kulcsát ugyanakkor felemelnék a korábbi szintre. Az MSZP újból progresszív személyi jövedelemadózást vezetne be már július 1-jétől úgy, hogy visszaállítanák az alacsony keresetűek adójóváírását, és lehetővé tennék, hogy minden jogosult a gyermekek után járó adókedvezmény egészét igénybe tudja venni.

Szekeres Imre szerint mindezek a bizalomnövelő intézkedések lehetővé tennék, hogy a kormány kedvező megállapodást kössön az IMF-fel és az EU-val, így nem volna szükség megszorításokra. Arra a kérdésre, hogyan értékeli az Európai Bizottság javaslatát, amely 2013. január 1-jével felfüggesztené 495 millió euró - jelenlegi árfolyamon 142 milliárd forint - kohéziós támogatás folyósítását, úgy válaszolt: rendkívül sajnálatos, ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a kormány a szankció életbe lépését hiteles költségvetési tervekkel megakadályozza.

Az MTI felvetésére, hogy a bizottság előrejelzése 3,25 százalékos deficitet prognosztizál jövőre, így a kormánynak a GDP 0,4 százalékát érintő intézkedései - például a gyógyszertámogatások és a BKV támogatásának csökkentése, illetve az elektronikus útdíj bevezetése - az elvárt 3 százalék alatt tarthatják a hiányt, Szekeres Imre azt mondta: nyilvánvaló, hogy 0,25 százalékos túllépés miatt az Európai Bizottság nem kezdeményezte volna a felzárkóztatási támogatások befagyasztását, ennek hátterében az áll, hogy a kormány nem tudott reális költségvetési terveket bemutatni, hiszen például 2013-ra 2,2 százalékos hiánycéllal számol, ennek elérését azonban nem támaszotta alá, csak ígéretekkel, miközben a hiánycél betartását eddig egyszeri intézkedésekkel oldotta meg.