Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A Reuters hírügynökség birtokába jutott dokumentumok szerint a bizottság az uniós kötelezettszegési eljárás keretében viszi az ügyet az EU legfelsőbb bírói testülete elé. Az okmányok szerint Magyarország komoly bírságra számíthat, amennyiben nem módosítja a különadóra vonatkozó törvényt, amelyet 2010-ben vezetett be a költségvetési hiány csökkentése céljával. A Reuters szerdai közlése szerint Magyarország két ízben - az ez irányú kérések ellenére - sem hozta összhangba adószabályozását az EU-joggal.
Az Európai Bizottság távközlési különadó miatt tavaly márciusban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A magyar kormány továbbra is kitart amellett, hogy a különadó nem tartozik az engedélyezési irányelv hatálya alá (amely szerint az adó igazgatási díjnak számítana), és nem ellentétes az uniós joggal.
A bizottság szerint viszont a tavaly októberben bevezetett különadó nem egyeztethető össze az uniós távközlési jogszabályokkal, mivel az adóból származó bevétel a központi költségvetést gyarapítja, nem pedig a távközlési ágazat specifikus szabályozási költségeinek ellentételezésére szolgál, ahogy azt a hivatkozásul szolgáló engedélyezési irányelv előírja. Akkor fogadnák el válságadóként a terhet, ha azt minden gazdasági szereplőnek egyidejűleg fizetnie kellene.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly októberben közölte: az Európai Bizottság által említett irányelv a távközlési szektort érintő különadót illetően semmiféle kötelezettséget nem állapít meg, és - mivel a közvetlen adózás tagállami hatáskör - nem is állapíthat meg. "Magyarország kész arra, hogy álláspontját egy esetleges - a bizottság által indított - Európai Bíróság előtti eljárásban is megvédje" - áll az NGM akkori dokumentumában.
A per legkorábban másfél-két éven belül zárulhat le - írtuk korábban. Elmarasztaló ítélet esetén azonnal orvosolni kell a jogsértést, meg kell változtatni az uniós jogba ütköző szabályozást, ellenkező esetben a bizottság újabb, immáron bírságolási eljárást indíthat. A kártérítést illetően nincs határidő, a jogtalanul kivetett adót befizető cégek a magyar bíróságokhoz fordulhatnak az adó és az esedékes kamatoknak megfelelő összegért. A kamat nagyságára ilyen perekben az eljáró magyar bíróságok ítélkezési gyakorlata irányadó, és a hatályos szabályok szerint a jegybanki alapkamat alapján állapítják meg.
Az uniós távközlési szabályozás és az úgynevezett engedélyezési irányelv pontosan meghatározza, hogy a tagállamok milyen díjakat vethetnek ki a távközlési szolgáltatókra és hálózatüzemeltetőkre. A távközlési vállalatokra kivetett díjak csak bizonyos igazgatási és szabályozási költségeket fedezhetnek.
Franciaországban 2009 márciusában 0,9 százalékos különadót vetettek ki a távközlési vállalatok 5 millió eurón felüli évi bevételére. Spanyolországban 2009 szeptemberében hasonló különadót vetettek ki a távközlési cégekre, mindkét ország esetében az ügyet az Európai Bíróság elé vitték.
