Az Európai Bizottság csütörtökön szólította fel Magyarországot, hogy törölje el a távközlési szektorra kivetett különadót, mert ellentétes az uniós joggal. Az Orbán-kormány ugyanakkor nem hajlandó változtatni a válságadón. Innentől két hónapja van arra, hogy meggyőzze a Bizottságot a saját igazáról, amire egy ilyen alaposan előkészített eljárás után csekély esély mutatkozik. Azt feltételezhetjük tehát, hogy valamikor jövő év elején a Bizottság megindítja az eljárást Magyarország ellen az Európai Bíróság előtt – kommentálta az ügyet a TMC First.

A pénzügyi, stratégiai és adótanácsadással foglalkozó cég arra alapozza várakozását, hogy hasonló ügyben már folyik eljárás az Európai Bíróságon Franciaország és Spanyolország ellen, így a magyar ügyben – a szokásos időigényhez képest – viszonylag gyors bírósági döntés várható. Ha valamikor 2012 őszén megszületik a francia és a spanyol ügyben az ítélet, akkor 2013 tavaszára tehetjük a magyar telekomadóról szóló döntés meghozatalát. Ha az Európai Bíróság kimondja, hogy a magyar távközlési adó közvetlenül alkalmazandó uniós joggal ellentétes, akkor a magyar jogszabályt – további kormányzati aktus nélkül – félre kell tennie a magyar bíróságoknak és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. A félretételi kötelezettség főszabályként visszamenőleges, hiszen már megalkotásakor ellentétes volt a magyar szabály az uniós joggal.

Ha a bíróság végül elmarasztalja Magyarországot, több mint 100 milliárd forintot kell majd visszafizetni a telekomcégeknek.

A választásokig is elhúzhatják

Nagy ritkán előfordul ugyanakkor, hogy az Európai Bíróság figyelembe veszi a fiskális stabilitást, és csak a jövőre nézve mondja ki az alkalmazhatatlanságot, ehhez azonban tipikusan az kell, hogy a bíróság elé citált tagállam a döntésig már lépéseket tegyen a jogellenes helyzet megszüntetése érdekében. A kormányzati nyilatkozatok alapján azonban nem ezt a taktikát választotta az Orbán-kabinet.

A TMC First szerint jelen pillanatban kevés komolyan vehető érvvel rendelkezik a magyar kormányzat, így minden valószínűség szerint elmarasztaló lesz a bíróság döntése. Ezt követően két út áll a magyar jogalkotó előtt. Vagy alkot egy speciális törvényt a telekomadó visszafizetéséről (eddig ez történt a regisztrációs adóval vagy a nem teljesített ügyletek utáni áfa levonhatóságával kapcsolatos ügyekben), vagy az adózás rendjéről szóló törvény szabályai alapján jár el az adóhatóság.

A kormányzat eddigi kommunikációjával egy olyan megoldás választása is összeférne, hogy az Európai Bíróság elmarasztaló döntése esetén felkéri a magyar állam a telekomcégeket, hogy az arányos közteherviselés érdekében ne kérjék vissza a telekomadó összegét. Ilyenkor persze az érintett cégek visszaigényelhetik a már megfizetett adót, ennek jogosságát ugyanakkor a kiutalás előtt 45 napig vizsgálhatja a NAV. Ha azt állapítja meg az elsőfokú adóhatóság, hogy a kiutalás valamilyen okból nem teljesíthető, akkor erről határozatot kell hozni, amellyel szemben fellebbezésnek, majd bírósági felülvizsgálatnak van helye. A visszautalás jogosságáról döntő jogerős adóhatósági határozat meghozataláig – a lehetséges határidő-hosszabbításokra is figyelemmel – körülbelül fél év is eltelhet. Innentől újabb háromnegyed vagy akár egy év is lehet, amire az elutasító határozatot a bíróság felülbírálja. Mindez oda vezet, hogy ha rosszhiszeműen jár el a NAV, akkor könnyen 2014 közepére, a választások utánra tolódhat a jogellenesnek bizonyuló telekomadó visszatérítése – véli  a tanácsadó cég.

Fájni fog

Minél tovább húzódik a visszatérítés ügye, annál több kamatot kell fizetni a költségvetésnek, végeredményben az adózóknak. A hatályos magyar szabályozás szerint az uniós jogot sértő módon beszedett adó után a jegybanki alapkamat illeti meg az adózót. Sokan vitatják, hogy ez a szabály megfelel-e az uniós jognak, hiszen más mércével mér az állam jogsértése és az adózó jogsértése között: utóbbi esetben a jegybanki alapkamat kétszeresét szedi be a költségvetés. A jelenlegi környezetben ráadásul a telekomcégek joggal vethetik fel, hogy a jegybanki alapkamaton nem tudják finanszírozni magukat, így ez a kamatszint nem jelenti az őket ért vagyoni hátrány jóvátételét. Mindez oda vezethet, hogy ha a telekomadó ügyét nem sikerül ésszerű keretek között rendezni, újabb jogvita indulhat a cégek és a magyar állam között a kamat összegéről.

Bár az uniós költségvetési elszámolás szempontjából a visszafizetendő adó annak az évnek a hiányát növeli, amikor eredetileg befizették, pénzforgalmilag mégis a visszatérítés évében kell kigazdálkodni az ehhez szükséges több mint 100 milliárd forintot. A várható költségvetési pálya ismeretében erre fájó kiadáscsökkentés vagy adóemelés nélkül nehezen nyílik lehetőség, ezért egyáltalán nem kizárható, hogy majdan ugyanúgy trükközni próbál az adóhatóság a visszatérítéssel, mint az 2004-ben az áfa-visszaigénylésekkel történt – írja kommentárjában a TMC First.