Tavaly 105 milliárd forint jutalékot fizettek ki a biztosítók - írta az azenpenzem.hu egy pénteki üzleti konferenciára hivatkozva, ahol az is elhangzott, hogy a biztosítók tavaly az összes kiadásaiknak több, mint a felét az ügyfelek megszerzésére fordították.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) most új szabályozást szeretne, aminek a vezérelve az lenne, hogy legyen kötelező közzétenni az ügynök jutalékát, az alkuszokat pedig lényegében maga az ügyfél díjazná. A felügyelet célja, hogy ráébressze az ügyfeleket arra, hogy az üzletkötés díját, a tanácsadót ők maguk fizetik.

A díjazás jelenleg nem tükrözi, hogy a biztosításközvetítő kinek a képviselője – mondta Banyár József, a PSZÁF elnöki főtanácsadója a pénzügyi blognak. Banyár szerint ezért úgy kellene változtatni a jelenlegi szabályozáson, hogy az ügyfél megbízásából eljáró alkuszok esetében a díjat maga az ügyfél fizesse. Az ötletet másfél éve a teljes biztosítási szektor visszautasította, főként amiatt, mert így az üzleti titokként kezelt jutalékszázalékokra is fény derülne. Ráadásul a biztosítók és a közvetítők is úgy vélik, ha az ügyfélnek közvetlenül kellene fizetnie a megbízásukból eljáró alkuszokat, akkor eladhatatlan termékké válna az életbiztosítás.

Elfogadnák a biztosítók a részleges transzparencát

A hvg.hu egy magas beosztású biztosítótársasági forrástól úgy tudja, a biztosítók az Európai Biztosítók Szövetségének álláspontját tartják a kérdésben irányadónak. Vagyis, hogy a céges ügyfelek esetében, ahogyan az jelenleg is jellemző, a transzparenciának ne legyen akadálya, de a lakossági ügyfelek esetében ezt - a régióban meglévő szabályozásokhoz hasonlóan -, a biztosítási piac fejletlenségére tekintettel ne kelljen alkalmazni. A szakember abban nem találna kivetnivalót, ha a biztosítást kötők azzal tisztában lennének, hogy az alkusz, a biztosítási ügynök kitől kapja a szerződéskötés után a díjazását, azt azonban nem tartja szerencsésnek, hogy a díjazást publikálják. "Ha valaki televíziókat gyárt, azt sem kell nyilvánosságra hozni, hogy milyen haszonkulccsal vezetik be a piacra" - mondta a biztosítási szakember.

Ez alól az életbiztosítások esetében adna felmentést, mert az sokkal bonyolultabb termék, mint amiért csak egyszer fizetnek. Egyébként abban a biztosítótársaságok látnak rációt, hogy a PSZÁF tisztább kép kialakításra ösztökélje a piacot, mert a jelenlegi ügynöki rendszerben sok a felesleges, árdrágító teher, amitől egy új regula tehermentesíthetné a rendszert. A biztosítók azért nem bánnák, ha a Felügyelet rendet vágna a közvetítők között, mert "sok a potyautas a rendszerben".

Ezt húzza alá a blognak nyilatkozó Kovács Zsolt is; az ING elnök-vezérigazgatója szerint ma mintegy 30 ezer ügynök dolgozik Magyarországon, és köztük vannak olyanok, akik felveszik, de később nem adják vissza a jutalékukat a megkötött, majd felmondott biztosítások után, és a hiányos nyilvántartások miatt egyik biztosítótól a másikhoz szerződve élősködnek a rendszeren.

A Felügyelet erőlteti

A PSZÁF azonban most azt tervezi, hogy fokozatosan bevezetné a megbízó általi díjazás elvét. Kezdetben csak bizonyos éves díj (várhatóan 500 ezer forint) fölött fizetné az üzletkötőt az ügyfél, majd az évek során csökkentenék ezt az összeget. Az egy vagy több biztosító képviseletében eljáró ügynökök esetében pedig kötelező lenne a díjazás transzparenciája, azaz az ügyfél megismerhetné, mennyit is kap utána a közvetítő.