Újabb sikerjelentést tett közzé a kormány. „Az államháztartás uniós módszertan szerinti egyenlege 2011-ben 1204,6 milliárd forint többlettel zárt, ami a GDP 4,3 százalékát jelenti. Az egyszeri tételek nélkül a költségvetési hiány – a vállalt 2,94 százalék helyett – 2,43 százalék lett, amely az előző évek eredményeihez és más országok adataihoz képest is óriási siker.” Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter erről levélben tájékoztatta Olli Rehn uniós pénzügyi biztost is – azaz őt nem pontosan erről. Mert az angol nyelvű levél másképpen szól, abban Matolcsy egy zárójeles megjegyzésben elismerte, hogy a 2,43 százalékos uniós hiánymutatóban igenis szerepel egyszeri tétel, szó szerint: „a nyugdíjrendszer átalakításából származó egyszeri bevételek kis része”.

A hiánymutatókkal való játszadozásra éppen a kormány által lenyúlt magán-nyugdíjpénztári bevételek és az egyszeri tételek nyújtanak lehetőséget. A tisztázáshoz a kiindulópont a tavalyi évről szóló, január közepén publikált gyorsjelentés lehet. Az államháztartás tényleges bevételeit és kiadásait részletező pénzforgalmi mérleg bődületes, 1734,4 milliárdos hiányt mutatott, amely két és félszeresen meghaladta a tervezettet. Ebből akkor a kormány egy könnyed mozdulattal levonta a Mol-részvények árát (498,6 milliárd), az uniós bírság miatt felmerült extra áfa-visszatérítést (250 milliárd), a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelését (120 milliárd), a MÁV-tól és a megyei önkormányzatoktól átvállalt adósságot (50, illetve 196 milliárd), így a deficit máris 619,8 milliárdra apadt. Az eredményszemléletű uniós mutatót – amelybe bevételként az átvett magán-nyugdíjpénztári vagyon is beleszámít – a gyorsjelentés minden különösebb levezetés nélkül 976 milliárdos, a GDP 3,5 százalékára becsült többletben adta meg. Ebből lett utólag 1204,6 milliárdos és 4,3 százalékos szufficit.

Egyszeri kifogások

HVG

Csakhogy ez nem ad okot ünneplésre. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis épp azt kifogásolta, hogy az egyszeri tételek nélkül számított hiány feltűnően nagy, meghaladta az előző évit, holott az uniós ajánlás kifejezetten csökkentést tartalmazott. Márpedig Brüsszel nem a kormány által felsorolt pluszkiadásokat tekintette egyszeri tételeknek, hanem éppen a magán-nyugdíjpénztári vagyon (akkori árfolyamon az Államadósság-kezelő Központ szerint 2945,7 milliárd forint) átvételét, illetve az általa mielőbb megszüntetni javasolt különadókat (összesen 340 milliárd). Olli Rehn az egyszeri bevételeket a GDP 10 százalékára becsülte. Ha a most megjelölt 4,3 százalékos bevételi többletet a „brüsszeli” egyszeri tételekkel korrigáljuk, a hiány a GDP 6 százaléka közelében lehet. A 2,43 százalékos hiánymutató belföldi használatra és propagandisztikus céllal talán megteszi, de az EB felé gyenge érv. Olyannyira, hogy az uniós túlzottdeficit-eljárás (EDP) keretében március 30-án közzétett KSH-jelentésben fel sem bukkan.

Az EDP-jelentés amúgy csak fokozza a rejtélyeket, amennyiben a magán-nyugdíjpénztári vagyonból 2262,6 milliárdos bevételt számolt el, a MÁV-kezességvállalásból pedig nem 50, hanem csak 35 milliárdot (további 24 milliárdot valamilyen megfontolásból az idei évre tol át). Viszont felbukkan egy új sor, amiről eddig említés sem esett, a „végtörlesztésből eredő veszteség”. Ez 2011-re 52,2 milliárd mínuszt jelent, majd 2012-ben ugyanennyi pluszbevétel keletkezik. Vagyis mintha a kormány az idén előre elszámolt volna 52,2 milliárd forint kiadást, a jövő évben pedig épp ennyi bevételt vár valamiféle végtörlesztési címen.

A KSH az uniós biztost igazolja

A KSH amúgy fényesen igazolta az EB-véleményt, amennyiben közölte, hogy az uniós elszámolású mérleg 1204,6 milliárdos, 4,3 százalékos bevételi többletet mutat ugyan, de „a magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül a kormányzati szektor hiánya 1541,6 milliárd forint volt; utóbbi a GDP 5,5%-a. A hiány a 2010. évinél 395,5 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal magasabb.” Olli Rehn épp erről beszélt, ezt kifogásolta az EB őszi elemzése is. A KSH összességében 2722 milliárd forint egyszeri, a magán-nyugdíjpénztári vagyonnal összefüggő bevételt számolt el. Magyarán: ezen egyszeri bevétel nélkül a hiány tavaly nem csökkent, hanem nőtt, épp úgy, amint azt Brüsszel felrótta a magyar kormánynak. Az EU ugyanis az egyszeri tételek nélküli deficit csökkentését várta el, ám hiába. Most kapott helyette egy fals győzelmi jelentést. Jóllehet ez a túllépés az egyik oka a túlzottdeficit-eljárás folytatásának és a kohéziós pénzek folyósítása felfüggesztésére tett javaslatnak.

HVG

A KSH közleményét olvasva észbe kapott Matolcsy tárcája is. Hirtelen fontosnak tartotta közzétenni, hogy „az Európai Unió egyetlen hiányt tart számon”, a 4,3 százalékot, és megpróbálta szinkronba hozni saját számításait a KSH-jelentéssel. Nem sikerült.

„Teljes az egyetértés abban, hogy a tavalyi évet a kormányzati szektor jelentős, a GDP százalékában 4,3-os többlettel zárta. Kiemeljük, hogy az Európai Unió (az ún. EDP módszertana alapján) is ezt a hiányadatot tartja számon. Az „egyszeri tétel” ugyanis nem statisztikai kategória (a nemzeti számla statisztikában és az EDP-jelentésben nincsenek egyszeri tételek)” – hangzott a próbálkozás.

683 milliárd: amivel dicsekedni fognak

De a tárca nem érte be ezzel, hanem tovább kuszálta a szálakat. Legújabb levezetése szerint az államháztartásban tavaly a következő egyszeri tételek bukkantak fel: a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentési Alap törvényi előirányzatban figyelembe nem vett, egyszeri bevétele (2 228,8 milliárd forint; ez a KSH-nál 2722 milliárd); az áfa-visszatérítés az Európai Bíróság döntése alapján, egyszeri bevételcsökkenés (198,4 milliárd forint; a tárca korábbi közlése szerint 250 milliárd); MFB-tőkeemelés, egyszeri kiadás, (40,6 milliárd forint; a tárca korábbi közlése szerint 120 milliárd); a végtörlesztés 2011. évre jutó hányada, egyszeri kiadás, (52,2 milliárd forint, de erre az új elemre most sem adott magyarázatot); a MÁV Zrt. adósságának átvállalása, egyszeri kiadás (50,0 milliárd forint; a Brüsszelnek elküldött EDP-jelentésben e címen a tavalyi évre 35 milliárd, az ideire 24 milliárd van feltüntetve).

A felsorolt egyszeri tételeknek az uniós elszámolású egyenlegre gyakorolt hatása a tárca szerint összesen 1 887,6 milliárd forint. Így hozta ki a kormány (1204,6 mínusz 1887,6 milliárd) a 683 milliárd forintos, 2,43 százalékos hiányt, amivel – megjósolható – egész évben dicsekedni fog. Valójában a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele és részbeni elköltése nélkül totális lenne a bukta. És ne feledjük el azt sem, hogy a kormányfő azt ígérte, ezt a pénzt csak az államadósság csökkentésére lehet fordítani.

69,8 milliárd: aminek nyoma veszett

HVG

Ami az egykori magán-nyugdíjpénztári vagyont illeti, azt az úgynevezett Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alap kezeli. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁAK) kimutatása szerint az alap 2945,7 milliárdos eszközállománya terhére a benne lévő állampapírok bevonásával 1405,4 milliárd forinttal csökkent az államadósság, további 525,3 milliárdot az alap befizetett a büdzsébe, ebből 110 milliárdot decemberben. Az 525,3 milliárd nagy részét a költségvetés elköltötte, majd december 30-án az ÁAK szerint 69,8 milliárdot visszautalt a Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alapba. Ez viszont az alap mérlegében egyáltalán nem látszik: eszközállománya a november 30-ai 790,7 milliárd után december 31-én 684,3 milliárd volt. Vagyis a 69,8 milliárd forint állítólagos visszavételének nincs nyoma. Az alapban megmaradt pénzről a költségvetési törvény nem rendelkezik. A magán-nyugdíjpénztári vagyon elvételekor Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi biztos azt ígérte, „mindenki visszakapja a saját pénze feletti rendelkezés szabadságát”, mert „a magánnyugdíjpénztár-tagok a vagyonukat átvihetik és kezeltethetik az állami pénztárban”. (Fidesz.hu, 2010. október 25.)

Példátlanul áttekinthetetlen és ellentmondásos tehát az államháztartás prezentálása a honi érdeklődőknek. Ennek árnyékában értékelendő az a kormányzati nyilatkozat is, hogy „a Magyar Kormány a kézben tartott, fegyelmezett államháztartási gazdálkodás mellett 2012-ben is tudja teljesíteni a kitűzött 2,5 százalékos, 2013-ban pedig a 2,2 százalékos hiányt”. Az idei hiánycél teljesíthetőségéhez például a gazdaságkutatók további 200-300 milliárdos kiigazítást tartanak szükségesnek. Még kevesebb okot ad a büszkeségre, hogy az állam bruttó adóssága az EDP-jelentés szerint az idén tovább emelkedik.