Mint ahogyan arra a gépnarancs blog felhívta a figyelmet, két egytemi kutató a Stanfordon kiszámolta, hogy ha négymillió darab 5 MW-os szélturbinát és 1,7 milliárd, egyenként 3 kW-os, háztetőre telepített napelemes rendszert, illetve még 90 ezer 300 MW-os naperőművet képesek lennénk üzembe állítani, a Föld teljes egészében képes lenne a jelenlegi, károsanyag-kibocsátó, illetve nukláris veszélyt rejtő erőművi technológiát maga mögött hagyni.

Mark Delucchi és Mark Jacobson úgy találták, hogy az új erőművekhez elegendő volna a Földön megtalállható (illetve: "igénybe vehető") energiamennyiség, ráadásul a két kaliforniai kutató számításaiba nem használta a biomasszás technológiát - arra hivatkozva, hogy annak a talajszennyezéssel kapcsolatos aggodalmai miatt ezzel hosszú távon nem számolnak.

Delucci és Jacobson úgy találta, hogy a víziójuk megvalósításához sok, a meglévőket is lecserélő új, nagy termelői kapacitású szélpark építésére volna szükség. Ami pedig a naperőműveket illeti: olyan kombinált, napelemes és koncentrált rendszerű energiatermelő egységekkel számolnak, amilyen jelenleg csak pár tucatnyi működik a világon.

Magyarországon az ipari méretű napenergia-termelés néhány kis lépéssel, még épp csak elindult, nemzetgazdasági szinten a beépített kapacitások lényegben még nem is igen mérhetők. Ami a szélenergiát illeti: 2006-ban adtak ki először (és máig utoljára) szélenergia-kapacitásra kvótát. Jelenleg 329 MW a hazia összteljesítmény, miközben szélenergiás szakemberek szerint ennek többszörösét - akár a Paksi Atomerőmű névleges termelési kapacitásához (2000 MW) is mérhető mennyiségű szelet - lehetne a magyar rendszerbe építeni. Legutóbb 2010-ben kaszálta el a kormány a szélenergiatendert, amivel 410 MW új szélenergiát engedtek volna a magyar villamoseneregia rendszerbe.