EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Az ellenzéki párt név szerinti szavazást kért azoknak a BKV-s végkielégítési botrányok után meghozott korlátozó rendelkezéseknek a fenntartásáról, amelyeket a kormány az új munka törvénykönyvéhez kapcsolódó átmeneti szabályok között eltörölne. Szél Bernadett és Schiffer András indítványát azonban nem támogatta a kormányoldal.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény a többi között azt mondja ki, hogy e cégeknél a munkaszerződések a végkielégítésekkel összefüggésben nem térhetnek el a kollektív szerződésben, illetve a munka törvénykönyvében lefektetett általános szabályoktól.
Előírja, hogy a munkavállaló nem kaphat végkielégítést, ha a rendes felmondás indoka képességeivel vagy a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával függ össze, valamint azt is, hogy a felmondási idő - a kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem lehet hosszabb három hónapnál.
Rendelkezik arról is, hogy a versenytárs nélkül működő közcégeknél nem köthetnek versenytilalmi - azaz a konkurenciánál elhelyezkedést tiltó - megállapodást a dolgozókkal, valamint hogy prémiumfizetés csak objektíven meghatározható feltételek teljesülése esetén lehetséges. Az említett rendelkezéseket az MSZP javaslatára foglalták törvénybe 2009 végén.
Az LMP most arra hivatkozva kért név szerinti szavazást a módosító javaslatáról - mint Schiffer András sajtótájékoztatóján elmondta -, hogy a kormánypárti képviselőknek színt kelljen vallaniuk, lehetővé teszik-e, hogy a Bajnai-kormány idején hozott szabályok eltörlésével ezután "fideszes kliensek talicskázzanak ki pofátlan végkielégítéseket".
A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban azt közölte: a törvényjavaslat nem lazít az állami és önkormányzati vállalatok vezetőinek juttatásain, a munka törvénykönyve ugyanis továbbra is rögzíti a felmondási idő és a végkielégítés mértékét. A módosítás ugyanakkor - jelezték - a jövőben nagyobb lehetőséget biztosít az állami cégek tulajdonosainak, hogy ők maguk állapítsák meg vezetőik javadalmazását.
A munka törvénykönyvéhez kapcsolódó átmeneti szabályokat a jövő héten fogadhatja el a parlament.
